Stranica 71 [71]
OCR
szív és antinacionalista küzdelemnek, anélkül azonban, hogy a nacionalizmus dzsentri változatával (...) ekkor, akár később teljesen szakítani tudtak volna". De felmerül a kérdés: miért akartak volna szakítani a magyarsággal, aminek semmi köze sem volt a dzsentroid nacionalizmushoz, mint azt Litván is elismeri. Babits később, 1937-ben is világosan szembeszállt a fő népi, Németh László Kisebbségben című művében megfogalmazott, a magyar kultúrát két részre osztó koncepcióval, mondván: , Leértékelni, ami a magyar szellemben modern és európai, oly devalváció, mely koldussá tesz bennünket", majd éppen Szekfit idézi, aki a Németh László fejtegetésére reagálva megjegyezte, hogy , ki fogunk lyukadni a kelet-európai parasztállamok "életterében , ahová azonban eljövendő testvéreink, a románok és szlávok gazdagabb múlttal fognak belépni, mert ők nem fogják feláldozni a saját Kazinczyjukat és Arany Jánosukat a népi közösség oltárárán."" Babits , pajzzsal és dárdával" száll szembe ezzel a felfogással, s az írás végén megemlíti, hogy ő tolnai nemesi családból származik, akiket soha sem fog szégyellni. , Így is közelebb voltak a magyar néphez, mint nagyon sokan azok közül, akiknek unokái ma a népiséget prédikálják. Abból a művelt, literátus, gazdálkodó, de vármegyei tisztségeket is viselő magyar köznemességből eredtek, mely magyar kultúrát, s benne a magyar irodalmat, valamikor megteremtette.”*® Konzervatív forradalom Európában S most elérkeztünk napjainkhoz. Kell-e mondani, hogy hajdani centralista—municipalista ellentét a rendszerváltáskor az MDF—SZDSZ dichotómiában terelődött politikai síkra, majd a két rendszerváltó párt eltűnése után a Fidesz-nem-Fidesz ellentétben testesül meg? A Fidesz politikája a tradicionális magyar védelmet testesíti meg: keresztény kultúra, családcentrikusság és önvédelem a migránsáradat ellen. Mindezzel szemben áll a nyugat-európai szekularizált, libertariánus, politikai korrektséget valló, multikulturalista és migrációpárti politikával. Kérdés ez: vajon melyik fog győzni? Egy biztos: az eredeti Európai Uniót konstruáló alapító atyák — Jean Monnet, Alcide de Gasperi, Robert Schumann és Konrad Adenauer — kereszténydemokraták voltak, utóbbi kettő buzgó katolikus. De Gasperi az olasz kereszténydemokrácia egyik alapítója, antifasiszta volt, és 1993 óta folyamatban van boldoggá avatása. Jean Monnet azonban valóban Európai Egyesült Államokat akart, mint híres mondása is (, Nem államokat, hanem embereket egyesítünk") mutatja. A 20. század első fele a szocializmus bűvöletében telt el (Polanyi Mihaly: The Magic of Marxism""). Mint Polányi ábrázolta az európai fejlődést Történelem és remény című munkájában:" először jött Luther, majd a bibliakritika, majd az egyházkritika, majd a francia forradalom, amikor az emberek megtapasztalták, hogy az állammal is lehet kísérletezni, s megszülettek a francia alkotmányok, mind-mind az észből eredeztetve. Aztán a kiábrándulás: jöttek a nihilisták. Először csak az erénymegvetők (Turgenyev: Bazarov), aztán a politikai nihilisták (Nyecsajev és az Ördögök Dosztojevkijtől). A bizonytalanság, amit nehéz elviselni, átcsapott bohémságba. Innen már csak egy lépés volt a bizonytalan nihilistának elfogadnia a marxizmus tanítását, ami végre rendet, és 71
