Stranica 67 [67]
OCR
a különítményes". Bibó István így jellemzi az urbanusokat: ,,a népiek parasztkultusza már önmagában irritáló és gyanús volt az urbánusok számára, akik túlnyomó részben német vagy zsidó eredetű családokból származtak, és minden parasztkultusz mögött, sokszor teljesen alaptalanul, a nemzetből való kirekesztésüket gyanították." A szemben álló kör a Válasz körül tömörült (melynek főszerkesztője, Sárközi György zsidó volt), és egyre harcosabban radikalizálódott, mégpedig a baloldal irányában. 1937. március 15-én zászlót bontott a Márciusi Front, majd egy év múlva megalakult a Nemzeti Parasztpárt. Igaz, hogy ezután jobboldali hullám öntötte el az országot, de 1943-ra újra felemelte fejét a baloldal, és Szárszón egy nagyszabású találkozót hozott létre. A népi értelmiségről Bibó István többször írt, az ő gondolatmenetét foglaljuk itt össze. A népi írókat (Móricz Zsigmond, Szabó Pál, Nagy Lajos stb.) és népi szociográfusokat (Erdei Ferenc, Féja Géza, Szabó Zoltán stb.) először is az fogta egységbe, hogy szenvedélyesen szemben álltak a két világháború közti , úri korszakkal". Másfelől összekapcsolta őket, hogy természetesen illeszkedtek bele a társadalmi felszabadulás magyar előzményeinek (Dózsa-felkelés, 1848-as szabadságharc, Petőfi, Táncsics, a függetlenségi és agrárszocialista mozgalmak) sorába. Ráadásul e harcot nem állították az osztályszempont, különösen nem a marxista osztályszempont alá, így különböző értelmiségieket is magukhoz tudtak vonzani. Összekötötte őket a meggyőződés, hogy a magyarság politikai és emberi szabadságfokát nem a haladottabb munkásosztály helyzetén mérték le, hanem a legelmaradottabb, legelhagyatottabb paraszti tömegeken. Nem volt bennük romantikus parasztimádat, és bizalmatlanok voltak a racionális, célszerű nagyüzemi tömegboldogítás modelljével, s ezzel szemben a teljes emberi felszabadítás ügyét képviselték. Végül, anélkül, hogy ezt programszerűen hirdették volna, összekötötte őket a magyar valósághoz való közvetlenebb, dogmamentes viszony. A népi értelmiséget egészében a falukutató mozgalom, a népi irodalom, a Válasz és a Márciusi Front köre alkotta. Köztes helyzet: magyar viktoriánusok vagy nemzeti—urbánus réteg? Figyeljünk fel a hajdani bácskai német-magyar tudósra, Fritz Valjavecre, aki az Eckhart-vitat® a század elején a Szekfű könyve körül kibontakozott Rak6czi-vitahoz™ hasonlította. Mint az közismert, Szekfű Gyula A száműzött Rákóczi című, 1913-ban megjelent munkája óriási vihart kavart." A Huszadik Század köre kiállt mellette, Szekfű azonban elhárította közeledésüket, miközben csatát vívott a jobboldali nacionalistákkal." Mindazonáltal történek kísérletek a két tábor kibékítésére, belül maguk között és kívülről is. Kezdjük az utóbbival. Nem mindenki tartozott valamelyik táborhoz. A ma már elfelejtett fiatal irodalomtörténész és anglicista Gál István 1934 végén létrehozta az Apollo című folyóiratot, amely az emberiesség és a magyarság összehangolását tűzte ki célul, egyesíteni akarván a humanizmust, az európai művelődést, a görög és latin szel67
