Page 66 [66]
OCR
sorsa, az átcsapás az egyik szélsőségbe, ebben az esetben a baloldaliba: a vörösterror azon a kommunista vakhiten alapult, hogy győzni fog a világforradalom, létre lehet hozni az árutermelést kiküszöbölő gazdaságot, és nem lesz jelentősége a határoknak. Amikor pedig 1919. augusztus 1-jén a Tanácsköztársaság megbukott, jött a másik véglet, fehérterror. , 4 proletárdiktatúra megkínzott áldozatai, vagy azok barátai és hozzátartozói megtorlásra szomjaztak, és az országban nem volt olyan tekintély, amely őket ettől visszatarthatta volna. Fegyveres különítmények járták be az országot és üldözni kezdték a kommunistákat, sok helyen egyetértésben a paraszt lakossággal, amely szintén meg akarta bosszulni a proletárdiktatúrában elszenvedett sérelmeket azokon, akik azokat okozták" .? Különösen az antiszemitizmus lángolt fel. , 4 proletárdiktatúra által keltett antiszemita szellem szintén terjedőben volt és ugyancsak erőszakoskodásokra vezetett. Az ú. n. fehér terror áldozatai között sok volt a zsidó és voltak, akik minden zsidóban titkos kommunisták láttak. (...) A zsidóellenes akciók fő fészke már a proletárdiktatúra kora előtt megalakult "Ébredő Magyarok Egyesülete" volt. A zsidók inzultálását, amely ebben az időben Budapesten minden éjjel megismétlődött, az egyesület tagjainak tulajdonították". Nagy szerepet játszott az antiszemitizmus kibontakozásában az a tény, hogy a Tanácsköztársaság alatt kinevezett 45 népbiztosnak nagy része (mégpedig 32 fő) zsidó származású volt, továbbá a háború alatt meggazdagodott zsidókkal , szemben megnyilatkozott irigység és gyűlölet nagyban fokozta a mindenütt felburjánzó zsidóellenes hangulatot". A harmadik nemzedék, a népi mozgalom reformértelmisége Az I. világháború, ami beletorkollott az őszirózsás forradalomba, majd a Tanácsköztársaságba, amiben a zsidó értelmiség kimagasló szerepet játszott, meghozta az ellenlökést. Szamuely és a Lenin-fiúk vörösterrorjára jött a különítményesek fehérterrorja, majd felcsapott az antiszemita hullám, és meghozta az első antiszemita törvényt, a numerus clausust. A szociológia tudománya ekkor vált , elátkozott tudománnyá", mivel a Huszadik Század körét és az egész Társadalomtudományi Társaságot felelőssé tették a kommunista diktatúráért és Trianonért. Csak az 1930-as évekre alakult ki egy új generáció, a népi értelmiség, vagyis a népi írók és népi szociográfusok tábora. Őket nevezte Borbándi Gyula a , harmadik reformnemzedéknek", mely Bibó István szerint ,, egyenletes fejlődés esetén egy igen gazdag és eredményes politikai reformkor inspirálója lehetett volna." De nem lett. Először is azért, mert hozzájárult ahhoz, hogy a fájdalmas kettészakadás a magyar értelmiségben végbement. A népiekkel ugyanis szemben álltak az urbánusok, aki jórészt zsidó származásúak voltak, és legalábbis kacérkodtak a marxizmussal. Ide tartozik mindenekelőtt a Szép Szó című folyóirat köre (Ignotus Pál, Zsolt Béla, de hozzájuk csatlakozott József Attila is, a kommunista párttal való szakítás után). Az ellentét a két tábor között talán Németh László egyik cikkével kezdődött, melyben kifejtette a zsidóknak, hogy maradjanak meg a zsidó témáknál, és főként ne akarják a magyarok irodalmát kisajátítani. A válasz szerint ,, szomorú, hogy művelt európai köntösből kibújt 66
