Oldal 65 [65]
OCR
Simone Weil munkássága, Magyarországon pedig Polányi Károly és Polányi Mihály megtérése." Miután remélhetőleg sikerült megvilágítani azokat az okokat, amelyek a polgári forradalomból a kommunizmus extrémizmusahoz vezettek, az is érthetővé válik, hogy amikor megdőlt a proletárdiktatúra, miért tört fel elemi erővel a restaurációs törekvés. Először 15 elmosódott a különbség a polgári forradalom és a kommunizmus között. Holott a polgári forradalom sui generis értékekkel bírt. Fenntartotta a magántulajdon eszméjét és a valláserkölcsi világnézet régi formáját, proklamálta az egyéniség szabad érvényesülését, és szembeszállt a bolsevizmussal. A forradalom vezérkara erkölcsileg integer emberekből állt. Céljuk is tisztességes volt: a haza megmentése és a nép felemelése. A Vix-jegyzék visszautasítása pedig mentesíti őket az országvesztés vádja alól."! Mindez hiábavaló volt. A két forradalmat egybemosták. A nemzetvesztés ódiuma rászállt a második reformnemzedék tagjaira is, personae non gratae lettek, holott többségük már a proletárdiktatúra alatt elmenekült. Mint Juhász Nagy Sándor szomorúan, de találón írja: ,, Az októberi forradalmat és annak eszméit pedig egyik napról a másikra elhagyta a nemzet. Csak néhányan siratták és gyászolták, akik lelkik tartalmát tevő eszméiket temették el vele, csak kevesen őrizték jó emlékezetét, ellenben a nép meg sem ismerte, mihamar elfeledte és gyakran a bolsevizmussal egyetemben átkozta". 1918. október 31-én győzött az őszirózsás forradalom, november 3-án IV. Károly az eckartsaui nyilatkozatban lemondott az államügyekben való részvételről és eleve elfogadta azt a döntést, ami majd Magyarország államformáját meghatározza. November 16-án, amikor az országgyűlés feloszlatta önmagát, a főrendiház pedig ugyanaznap berekesztette tanácskozását arra való hivatkozással, hogy az országgyűlés sem folytathatja alkotmányos működését, még ugyanazon a napon — több volt főrendi és képviselőházi taggal együtt — kikiáltották a köztársaságot." A kormány elnöke Károlyi Mihály lett." A polgári forradalom azonban nem tudott megküzdeni sem a kommunisták által folytatott szociális demagógiával, ? sem pedig a történelmi Magyarország területére betörő cseh, román és szerb csapatokkal," Jászi Oszkár pedig nem tudta elfogadtatni a román vezetőkkel a keleti Svájc koncepcióját." A bukásban döntő szerepet játszott egyrészt a háború elvesztése, másrészt az ország Vix-jegyzékben közölt feldarabolása." A szociáldemokraták és kommunisták által végbevitt március 21-i államcsíny Károlyit kész helyzet elé állította, s nem vállalta a vérontást. A proletárdiktatúra vezetői mindent elkövettek, hogy akár erőszak árán is megvalósítsák a kommunista gazdasági és politikai rendszert." A kiábrándulás hamar bekövetkezett, különösen az értelmiségiek körében, s májusban elhagyták az országot azok a vezető zsidó értelmiségiek (Jászi Oszkár," Polanyi Károly és Mihály," 1919 őszén Mannheim Karoly”), akik tudták, hogy a diktatúra el fog bukni, és nem kívántak szembenézni a várható fehérterrorral. A polgári forradalom tehát váratlanul győzött, de képtelen volt megküzdeni a háború elvesztése, a nemzetiségek mohó területszerzési vágya, az antant ellenségessége, valamint a kommunista propaganda keltette zűrzavarral. Ezzel bekövetkezett a forradalmak 65
