Oldal 63 [63]
OCR
ében. Ez vezette sokukat a marxizmushoz (Szabó Ervin), de mindenesetre a hivatalos Magyarországgal való szembeforduláshoz.? Szende Pál például a Huszadik Század hasábjain A magyar látszatalkotmány címmel publikált cikket." Európában az emancipálódó zsidóság volt ilyen pária-helyzetben. Kívül álltak az adott nemzeti társadalmon, s amikor végül az emancipáció utat engedett nekik, új és értékes nézetekkel jelentek meg az intellektualizmus és a művészetek színpadán. Elég, ha a zeneszerző Mendelssohnra, Marx Károlyra, Heinére, vagy más zsidó írókra és filozófusokra (pl. Franz Rosenzweig, Martin Buber, Franz Kafka, Walter Benjamin, Lukács György, Ernst Bloch) gondolunk." Michael Lowy megállapítja: ,, Mély rokonság van a zsidó messianizmus és az anarchista utópiák között, ami három fő közös mozzanatból ered: restaurációs utópista dimenzióból, a megváltás katasztrófa jellegéből, a törvény turális megegyezés ugyanabból a történeti háttérből sarjad; a neoromantikus irányzatokból, amelyek Közép-Európában a XX. század hajnalán nagyszámú zsidó értelmiségit vonzottak." Kétségtelen, a zsidó értelmiség nagyobb része a szocialista és a kommunista internacionalista tanokban találta meg a nemzeti identitás kérdésének kerülőútját. A reformértelmiség második generációja a 20. század elején főként zsidó származású személyekből állt, akik három szervezetben tömörültek. Az első a társadalomtudósok és szociológusok köre, akik a Huszadik Század című folyóirat, illetve a Társadalomtudományi Társaságban gyülekeztek. Közülük kerültek ki az őszirózsás forradalom szellemi előkészítői: Jászi Oszkár, Pikler Gyula és Somló Bódog. Ebben a társaságban Litván György számításai szerint mintegy 50% volt a zsidó származásúak aránya. A zsidóság számára azonban csak az egyik út volt a forradalom, valamint az utópikus és anarchista lázadás. A másik, 1908-ban alakul csoportot a jórészt a pozitivista orienhosszú és kacskaringós előkészületek után, Galilei Kör néven. Magyarországon a Galilei Körben (amelynek fiataljai 80-90%-ban zsidó származásúak voltak) gyülekeztek azok a zsidó értelmiségiek, akik képesek voltak új módon tekinteni a Magyarországra." Ha valami, akkor ez a tényező magyarázza a zsidóság , túlreprezentáltságát" a kommunista forradalomban. A Galilei Kör fiataljai közül többen 1918-ban kommunisták lettek, és csatlakoztak a Tanácsköztársasághoz (Duczynszka Ilona, aki magyar nemesi családból származott, Sugár Vilmos és Lékai János). Egy harmadik csoportot is meg kell néznünk, amelynek tagjai közül számosan kommunisták lettek, bár egy részük a későbbiekben is megmaradt polgári demokratának vagy liberális lett. Ez a Vasárnapi Kör, melynek vezéralakja az akkor még az ún. progresszív idealista állásponton lévő Lukács György volt. Ez egy filozófusi kör volt, ami a Szellem című folyóiratból nőtt ki. A lap szerkesztői Lukács György és Fülöp Lajos voltak. Az alapítók (Balázs Béla, Ritoók Emma, Antal Frigyes, Fogarasi Béla, majd Hauser Arnold, Mannheim Károly és Lesznai Anna) ,, szeme előtt egy olyasféle példakép lebeghetett, mint Simmel berlini privát szemináriumai, vagy inkább Heidelbergben 63
