Ugrás a tartalomra
mobile

Heritázs

  • Keresés
  • Gyűjtemények
Magyarhu
  • Englishen
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
kzd_000002/0000

Közös dolgaink1

  • Előnézet
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Összes oldal
474
Gyűjtemény
Közös dolgaink
kzd_000002/0041
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 42 [42]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
kzd_000002/0041

OCR

lyázati pénzből beszerzett infrastruktúra segítségével, az állami támogatásból fizetett közmunkások tevékenységével megtermelt zöldség és gyümölcs jóval olcsóbban kerülhet a vásárlók asztalára a piaci mechanizmusoknak kitett, önálló gazdálkodók termékeihez képest. A demokratikus értékek megvalósítása helyett egyértelműen a patriarchális modellek tünnek működőképesnek a vizsgált településeken. A paternalista struktúrák egyrészt megfelelnek a lakosság korábbi, demokrácia-deficites politikai szocializációjának, másrészt nagyobb hatékonyságot ígérnek a döntési mechanizmusok lerövidülése miatt. Hosszú távon azonban komoly problémákat vetnek fel a fentiekben röviden bemutatott gyakorlatok. A közös döntések és a közös felelősségvállalás helyett egyértelműen a helyi vezetők vállára helyezi az adott település terheit, s kudarcait egyaránt, amelyek a negatív körülmények összeadódása miatt gyakrabban jellemzik a vidéki kistelepülések életét, mint a sikeres fejlesztések és a hatékony innovációk. A hátrányos helyzetű csoportok részéről tapasztalható passzivitás és pesszimizmus? is belekényszeríti a helyi hatalom birtokosait, illetve a lokális kulcspozíciók betöltőit a paternalista vezető szerepkörébe. Fontos kérdésként merül fel, hogy milyen szinten támaszthat igényeket a polgármester a támogatott egyénekkel és családokkal szemben. Egyértelmű, hogy a szegénységből, s még inkább a , szegénység kultúrájából"? való kilábalás egyik alapvető feltétele a fogyasztói magatartás és életmód megváltoztatása. Kikényszeríthető ez a változás a segélyezési gyakorlat szabályozóin keresztül a helyi hatalomnak a magánszférába való belépésével? Milyen módon léphetünk túl az , érdemes és érdemtelen szegény" megkülönböztetésén a szociális transzferekből élők viselkedési mintái kapcsán? Milyen kritériumok alapján dönthet a helyi hatalom a támogatásokról? Hogyan valósíthatunk meg olyan családokra és egyénekre szabott projekteket, amelyek fejlesztik az öngondoskodási készséget és motiválják a közösségi aktivitást? A rurális területekre jellemző problémák és konfliktusok kezelése magasabb szintű szabályozást, sok esetben külső beavatkozást igényel. A rövidebb távon sikeresnek tűnő modellek gyakran rejtenek magukban olyan veszélyeket, amelyek hosszabb távon alááshatják, illetve tovább gyengíthetik egy közösség öngondoskodó képességét, életszinvonalat.'' A leszakadó vidéki térségek fejlesztésével kapcsolatos diskurzusban a fenti kérdések és dilemmák tisztázásának is fontos szerepet kell kapniuk. 2018. 10. 30. 1. Vö.: Ladányi János: Leselejtezettek. A kirekesztett népesség társadalom- és térszerkezeti rétegződésének átalakulása Magyarországon a piacgazdasági átmenet időszakában. L"Harmattan Kiadó, Budapest, 2012. 42

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
2150 px
Kép magassága
3036 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.41 MB
Permalinkből jpg
kzd_000002/0041.jpg
Permalinkből OCR
kzd_000002/0041.ocr

Adatvédelem

  • Adatvédelmi szabályzat
  • Süti – Cookie kezelése

  • https://facebook.com/tripont

Oldalink

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Kapcsolat

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • Gyűjtemények
Magyarhu
  • Englishen
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh