OCR
lyázati pénzből beszerzett infrastruktúra segítségével, az állami támogatásból fizetett közmunkások tevékenységével megtermelt zöldség és gyümölcs jóval olcsóbban kerülhet a vásárlók asztalára a piaci mechanizmusoknak kitett, önálló gazdálkodók termékeihez képest. A demokratikus értékek megvalósítása helyett egyértelműen a patriarchális modellek tünnek működőképesnek a vizsgált településeken. A paternalista struktúrák egyrészt megfelelnek a lakosság korábbi, demokrácia-deficites politikai szocializációjának, másrészt nagyobb hatékonyságot ígérnek a döntési mechanizmusok lerövidülése miatt. Hosszú távon azonban komoly problémákat vetnek fel a fentiekben röviden bemutatott gyakorlatok. A közös döntések és a közös felelősségvállalás helyett egyértelműen a helyi vezetők vállára helyezi az adott település terheit, s kudarcait egyaránt, amelyek a negatív körülmények összeadódása miatt gyakrabban jellemzik a vidéki kistelepülések életét, mint a sikeres fejlesztések és a hatékony innovációk. A hátrányos helyzetű csoportok részéről tapasztalható passzivitás és pesszimizmus? is belekényszeríti a helyi hatalom birtokosait, illetve a lokális kulcspozíciók betöltőit a paternalista vezető szerepkörébe. Fontos kérdésként merül fel, hogy milyen szinten támaszthat igényeket a polgármester a támogatott egyénekkel és családokkal szemben. Egyértelmű, hogy a szegénységből, s még inkább a , szegénység kultúrájából"? való kilábalás egyik alapvető feltétele a fogyasztói magatartás és életmód megváltoztatása. Kikényszeríthető ez a változás a segélyezési gyakorlat szabályozóin keresztül a helyi hatalomnak a magánszférába való belépésével? Milyen módon léphetünk túl az , érdemes és érdemtelen szegény" megkülönböztetésén a szociális transzferekből élők viselkedési mintái kapcsán? Milyen kritériumok alapján dönthet a helyi hatalom a támogatásokról? Hogyan valósíthatunk meg olyan családokra és egyénekre szabott projekteket, amelyek fejlesztik az öngondoskodási készséget és motiválják a közösségi aktivitást? A rurális területekre jellemző problémák és konfliktusok kezelése magasabb szintű szabályozást, sok esetben külső beavatkozást igényel. A rövidebb távon sikeresnek tűnő modellek gyakran rejtenek magukban olyan veszélyeket, amelyek hosszabb távon alááshatják, illetve tovább gyengíthetik egy közösség öngondoskodó képességét, életszinvonalat.'' A leszakadó vidéki térségek fejlesztésével kapcsolatos diskurzusban a fenti kérdések és dilemmák tisztázásának is fontos szerepet kell kapniuk. 2018. 10. 30. 1. Vö.: Ladányi János: Leselejtezettek. A kirekesztett népesség társadalom- és térszerkezeti rétegződésének átalakulása Magyarországon a piacgazdasági átmenet időszakában. L"Harmattan Kiadó, Budapest, 2012. 42