Page 41 [41]
OCR
A 200 fős Kóróson tevékenykedő aktív, fiatal polgármester első ciklusát tölti a többségében hátrányos helyzetű családok által lakott kistelepülésen. A faluban korábban rossz volt a közbiztonság, jellemzőek voltak az uzsora-ügyletek, gyakran történtek lopások, s a környék rivális bandái is itt rendezték egymással problémás ügyeiket. A polgármester irányításával a képviselőtestület helyi rendeletek sorát alkotta meg; adókat vetett ki a település határában található földbirtokokra, illetve a falu területén áthaladó mezőgazdasági munkagépekre. Ebből a forrásból őrző-védő személyzetet alkalmaztak, s 40 térfigyelő kamerát szereltettek fel a faluban. Az intézkedések meghozták a polgármester által kívánt eredményt, s ma már a kamerák a dohányzó kiskorúak, a közterületen alkoholt fogyasztók és szemetelők jobb útra térítését szolgálják. A falu kis mérete miatt semmi sem maradhat rejtve a kamerákat figyelő községi alkalmazottak előtt. A közmunkaprogram fő komponense itt is a kertészkedés. A pályázati pénzből megépített fóliasátrakban a közpénzből termelt zöldségeket a kisvállalkozóknál jóval alacsonyabb áron tudják értékesíteni a városi piacokon. A polgármester elve a kölcsönösség: azok kaphatnak segélyt és támogatást, akik munkájukkal hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve önerőt mutatnak fel. Az egyik ilyen követelmény, hogy a lakóknak rendben kell tartaniuk saját telkeiket, udvarukat. A települési vezető emiatt került szembe a faluban működő tanodával, amelyet egy katolikus alapítvány tart fenn. Meglátása szerint ugyanis itt a fiatalok — az alapítvány segélyprogramjai révén — hozzászoknak az ellenszolgáltatás nélküli támogatáshoz, ezáltal negatív magatartásformákat sajátítanak el. A tanoda épületét az önkormányzat helyi fejlesztési célterületté nyilvánította, kisajátítása folyamatban van. A polgármester működése óta mintegy 25-30 lakó költözött el a településről. A vezető — a térségi családsegítő szolgálat munkájának elégtelensége miatt — saját családsegítő munkatárs alkalmazását tervezi. Összegzés A szocialista időszakot követően a döntéshozók a centralista gyakorlatot követően erősebb helyi hatalom kialakításában voltak érdekeltek. A polgármester a helyi hatalmi mező kiemelt szereplőjévé vált. A 2013 elejétől érvénybe lépő törvényi szabályozások átformálták a települési önkormányzatok helyzetét, továbbra is jelentős azonban a polgármesterek személyes kvalitásának szerepe a rászorulók támogatása és motiválása, valamint a közmunka szervezése terén is. A kis falvakban elkerülhetetlen, hogy a rokoni és baráti kapcsolati hálózatok mentén ne jelenjenek meg a polgármester által privilegizalt helyi csoportok. Az önkormányzati választások itt gyakran családi-rokoni szövetségek összecsapásaiként jelentkeznek. A közfoglalkoztatás — a munkanélküliség és a munkaerő-piacra történő visszajutás közti átmenet helyett — röghöz köti a leszakadó falvak lakosságát. A jövedelmi szint alacsony, ugyanakkor a helyi viszonyokhoz és igényekhez igazítva biztonságot jelent a falvakba zárt népesség számára. Az államilag támogatott, sikeres közmunkaprogramok termékeinek értékesítése is dilemmákat vet fel: gyengíti a nehéz helyzetben lévő, multinacionális láncoknak kiszolgáltatott kistermelői réteget a regionális piacokon. A pá41
