Oldal 37 [37]
OCR
Közmunka a vidéki Magyarországon. Helyi stratégiák — kérdések és dilemmák Ragadics Tamás A nyugati országokban jellemzően a nagyvárosi nyomornegyedek váltak a hátrányos helyzetű csoportok gyűjtőhelyeivé. A kelet-közép-európai országok esetében a gazdasági központoktól távoli, rossz közlekedési viszonyokkal rendelkező vidéki térségek tartják csapdában a szegénységben élők jelentős részét." A fiatal és képzett réteg elköltözik a peremhelyzetű falvakból. Az elöregedés és elnéptelenedés trendjeivel párhuzamosan egy másik folyamat is végbemegy: a lecsúszott, alulképzett, többgyermekes családok beköltözésével újratermelődnek a falusi gettók, amelyekben a roma népesség dominál. A magas munkanélküliség a rendszerváltozás óta már a harmadik generációt érinti; a tartós inaktivitás pedig befelé fordulással, közösségi passzivitással párosul. Leépültek a helyi szolgáltatások, az itt élők azonban az ingázási lehetőségek hiánya és a közlekedés költségeinek emelkedése miatt a falvakban rekedtek. Az emberek jelentős része állami, illetve önkormányzati támogatásokból, valamint a helyben szervezett közmunkából él. A magyar állam által finanszírozott közfoglalkoztatás a tartós munkanélküliek számára nyújt mérsékelt jövedelemszerzési lehetőséget, illetve társadalombiztosítási ellátást. Célja az érintettek munkaerő-piaci integrációja, aktivizálása, megélhetésük elősegítése. A közmunkások által elvégzendő konkrét feladatokat jellemzően a helyi önkormányzat — kisebb településeken maga a polgármester — jelöli ki." A munka a legtöbb falu esetében a közterek és parkok tisztán tartását, rendezését, virágosítását jelenti. Kiemelten fontosak azok a helyi modellek, ahol — jellemzően a polgármester rátermettségének és motiváltságának köszönhetően — valódi termelés, gazdaságfejlesztés zajlik. Úgy tűnik, hogy ezekben a falvakban értékesíthető termékek és szolgáltatások születnek, s megvalósulhat a sikeres piaci integráció. Interjúink tehát olyan leszakadó, erodált társadalomszerkezetű dél-dunántúli kistelepülések! vezetőivel készültek, ahol hatékony, helyi szintű fejlesztések valósultak meg.* Célunk a jó gyakorlatok és a máshol is eredményesen használható stratégiák feltérképezése és bemutatása volt. Az önsorsrontást leküzdő, az ördögi köröket megtörő sikeres lépések mellett és helyett azonban gyakran találkoztunk olyan konfliktusokkal és dilemmákkal, amelyek megválaszolására a hosszabb távú eredmények és gyakorlati tapasztalatok hiánya miatt nem vállalkozhattunk. Jelen írás célja a leírt kezdeményezések során felmerülő problémák és kérdések árnyaltabb bemutatása, értelmezése. 37
