Stranica 23 [23]
OCR
Alkotmánybíróság egy-egy konkrét tigy kapcsán, fokozatosan fejti ki. Noha az Alkotmánybíróság a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata során a vizsgált rendelkezésnek elsősorban az Alkotmány valamely konkrét rendelkezésével való összhangját vizsgálja, ez nem jelenti azt, hogy az általános rendelkezéseket formális deklarációnak tekinti, s az alapelveknek pusztán kisegítő, másodlagos szerepet szánna. Az Alkotmányban tételesen szereplő jogállam alapértékének sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességet.""? ,4 jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket." ,4 jogállamiság elvéből is következik az Alkotmányban szabályozott szerveknek az a kötelessége, hogy alkotmányos jelentőségű hatásköreiket jóhiszeműen, feladataik teljesitését kölcsönösen segítve, együttműködve gyakorolják." Hogyan lehet mindezek és a fentiek figyelembe vételével állást foglalni abban, vajon egy adott állam demokratikusan működik-e? Szükség lehet ugyanis egyfajta fogalmi konszenzusra, vagy legalábbis kiindulási pontra. Erre a felvetésre azt lehet válaszolni, hogy a demokrácia nyilvánvalóan jogállami jelenség, azaz ebből a szempontból jogi kategória is. A jognak kell tehát a demokrácia tartalmát megadnia. ,4Az állam demokratikus jellege egyrészt magában foglal meghatározott tartalmi elemeket, másrészt pedig formai, tehát működésrendi és eljárási összetevőket. Egyik általános tartalmi követelménye a demokratizmusnak, hogy a közhatalmat gyakorló szervek jellegüktől függően felhatalmazásukat közvetlenül vagy közvetve a megfelelő népi, lakossági, társadalmi, közösségi forrásokból nyerjék és ezáltal megfelelő társadalmi legitimációval rendelkezzenek." ,4 jog a demokrácia ellen?” — teszi fel a kérdést könyvének címében Bertrand Mathieu, utalva arra, hogy a jog nem csak a demokrácia előmozdítója, hanem lebontója, válságának előidézője, de akár megmentője is lehet. Jog nélkül viszont nincs demokrácia, hiszen jog nélkül jogállam sem lehetséges. A jog tehát a kereteket adja, de a tartalmat — b ár annak a jogban kétségtelenül meg kell jelennie, azt mégis — olyan értékek alkotják, amelyeket a demokrácia ideológiai alapjának is tekinthetünk. A politikai és egyéb ideológiák viszont idővel gyakran változnak, alakulnak — még változatlan jogi keretek között is. Gondoljunk csak arra, hogy az Alaptörvény nem ismeri, és korábban sem ismerte az illiberális kifejezést, az mégis helyet kapott a demokráciáról szóló hazai közbeszédben.? Azaz olyan jogi szabályozásra van szükség, amely kellően világos és egyértelmű szabályokkal segíti a demokratikus állam működését és működtetését, akkor is, ha ideológiai változások miatt a jog , kereszttűzbe" kerül. Másfelől a jognak kell elsődlegesen tekintéllyel, feltétlen érvénnyel rendelkeznie, nem pedig az ideológiai megfontolásoknak. 23
