Stranica 22 [22]
OCR
3. A demokrácia a hazai jogban és jogértelmezésben Magyarországra vonatkoznak természetesen EU jogszabályai, különösen az elsődleges joganyag. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (továbbiakban: EUMSZ) is utal a demokráciára, illetve a vele összefüggő fogalmi körre: , Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok — ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait — tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában." Ez azt jelenti, hogy a tagállamnak ezeket a kritériumokat figyelembe véve, érvényesítve, elősegítve kell eljárnia. Az EUMSZ nem definiálja, nem részletezi ezeket a követelményeket. A szövegezők valószínűleg abból az egyébként hibás feltételezésből indultak ki, hogy ez — tekintettel a tartalmi konszenzusra — szükségtelen. Magyarország Alaptörvénye B) cikkének (1)-(4) bekezdései az alábbiakat rögzítik: , Magyarország független, demokratikus jogállam." , Magyarország államformája köztársaság." , A közhatalom forrása a nép." , A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja." Ezek kétségtelenül demokratikus alapintézmények. A C) cikk (1) bekezdése pedig kimondja, hogy , a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik." Az Alaptörvény nem határozza meg a demokrácia fogalmát, de rendelkezik a demokráciáról mint alapelvről, és annak fogalmi dsszetevéirdl.!° Az más kérdés, hogy ezeket a fogalmi összetevőket — a korábbi Alkotmányhoz hasonlóan — nem értelmezi, vagy tölti meg tartalommal. Ebből következően az Alkotmánybíróság sokat foglalkozott a demokratikus jogállam fogalmi elemeinek meghatározásával, ugyanakkor megfigyelhető, hogy inkább a jogállamiságot, semmint a demokrácia tartalmát törekedett tisztázni. , Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jogállam azáltal valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog számára a rendszerváltás azt jelenti, és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállami Alkotmánnyal összhangba kell hozni, illetőleg — az új jogalkotást tekintve — összhangban kell tartani az egész jogrendszert. Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan összhangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá. A jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni." Az alkotmány , kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam". Az Alkotmánynak ez az általános rendelkezése a köztársaság alapértékeit nyilvánítja ki: a függetlenséget, a demokráciát és a jogállamiságot. A jogállamiság elvét az alaptörvény további rendelkezései részletezik, e szabályok ugyanakkor nem töltik ki teljes egészében ezen alapérték tartalmát, ezért a jogállam fogalom értelmezése az Alkotmánybíróság egyik fontos feladata. A jogállamiság alapértékét kitöltő elveket az 22
