Stranica 21 [21]
OCR
2. A demokratikus állam A demokrácia meghatározásához hasonlóan nehéz a demokratikus állam meghatározása. Egyrészt azért, mert a demokrácia különféle jelzői bővítményekkel lehet ellátva: nyugati demokrácia, népi demokrácia, liberális demokrácia, illiberális demokrácia, parlamentáris demokrácia, közvetlen demokrácia, alkotmányos demokrácia stb. Másrészt nehéz a demokratikus állam kategorizálása, mert nem hagyatkozhatunk az államok önmeghatározására sem. Megfigyelhető, hogy a Föld országai szinte kivétel nélkül demokráciaként definiálják saját magukat, holott valószínűleg nagy részük nem sorolható ebbe az , elit"? körbe.!" Példának okáért idézem Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Alkotmányát, amely így fogalmaz: , Az Állam hatékonyan biztosítja a demokratikus jogok és szabadságok érvényesülését, akárcsak polgárai anyagi és kulturális jólétét." (64. §) Azaz a demokrácia több fontos fogalmi elemét teszi magáévá ez az alaptörvény, anélkül, hogy ebből a hétköznapokban — feltételezhetően — bármi is megvalósulna. Ez azt jelenti, hogy a demokrácia kinyilatkoztatasa és a demokratikus állami működés nem feltétlenül esik egybe. Ez viszont már az alkotmányosság fogalmához vezető probléma. Az illiberális demokrácia viszonylag új fejlemény. Fareed Zakaria a The Rise of the Illiberal Democracy című cikkében a probléma gyökerét abban látja, hogy tisztességes és szabad választásokon (először 1996-ban Bosznia-Hercegovinában) olyan politikai erők kerültek hatalomra, amelyek antidemokratikus eszméket hangoztattak (pl. rasszizmus). A problémát szerinte azért volt nehéz észrevenni, mert a nyugati társadalmakban a demokrácia több mint egy évszázada csak liberális lehetett." Holott az egyes nemzetek a kapitalizmus számos válfaját alakították ki, és a demokrácia számos formáját működtetik. Úgy látszik tehát, hogy a nyugati demokrácia csak az egyik, és nem az egyetlen lehetősége a , demokratikus úton". A demokrácia meghatározása Zakarianál sem egzakt: , Ha egy ország versengő, több résztvevős választásokat tart, azt demokratikusnak nevezzük. Amikor a társadalmi részvétel a politikában növekszik, például a nők választójoga által, ez még demokratikusabbnak tűnik. De ha túlmegyünk ezen a minimalista definíción és egy országot csak azért címkézünk demokratikusnak, mert szociális, politikai, gazdasági és vallási jogok átfogó katalógusát garantálja, akkor a demokrácia kifejezés sokkal inkább kitüntetés lesz, mint egy leíró kategória." Az illiberális demokráciák legitimitást, és így erőt kapnak attól a ténytől, hogy ésszerűen demokratikusak (reasonably democratic]. Ezzel szemben az a legnagyobb veszély, hogy az illiberális demokrácia úgy tesz — máshogy, mint saját népe felé —, hogy aláássa magát a liberális demokráciát, árnyékot vetve a demokratikus kormányzásra) 21
