Stranica 20 [20]
OCR
Ezek között talán az egyik legismertebb a Freedom House évenként közreadott demokrácia-jelentése. A szervezet 2018-as jelentésében a demokrácia válságáról értekezett, arra hivatkozva, hogy azok az értékek, amelyek a demokráciát megtestesítik (szabad és tisztességes választások, sajtószabadság, jogállamiság) világszinten támadás alatt állnak és visszaszorulnak. Ha a demokrácia mérhető egyáltalán, akkor — az említett jelentés alapján — olyan következtetésekre lehet jutni, hogy , a 100 pontos skálán Magyarország 72 pontot kapott, ami az uniós országok közül a legrosszabb, még az utánunk következő, második legrosszabb Bulgária is elérte a 80 pontot. Románia 84, Lengyelország 85, Horvátország 86, Szlovákia 89, Csehország és Szlovénia 93, Ausztria 94 ponton áll (...). Az EU 28 tagállamából 16 is 90 pont fölött áll, ők tehát a világ legdemokratikusabb országai közé tartoznak."" Azaz a demokráciának — ezek szerint — vannak (lehetnek?) fokozatai: létezik (létezhet?) antidemokratikus, demokratikus, demokratikusabb és legdemokratikusabb ország, illetve ilyen országok. (Ebben az esetben feltehető, hogy az antidemokratikus országoknak is vannak fokozatai: autokrácia, diktatúra, puha diktatúra, totális diktatúra stb.) Kérdéses továbbá, vajon lehet-e egy olyan állam demokratikus, amely nem tekinthető jogállamnak, vagy ahol nincs politikai pluralizmus? A demokráciának további jogipolitikai alapfogalmakkal való kapcsolata pedig, különösen Magyarországon, relatívvá, viták tárgyává vált: ilyen például a liberalizmus kapcsolata a demokratikus (jog)allammal. Kérdés formájában: lehet-e illiberális a demokrácia? Valószínűleg nem, de a válasz nagyrészt azon múlik, mit értünk ,,illiberalis” alatt. Ha ez a jelző azt jelenti, hogy az állam tagadja, gátolja a polgári szabadságjogok érvényesülését, akkor az az állam nem minősíthető demokráciának. Másfelől a demokráciának is számos aspektusa van: a demokrácia lehet működési elv, szervezeti megoldás, illetve a kettő egyszerre. A demokrácia nem csak jogi, hanem a 20. század második felétől filozófiai, politológiai jelentéstartalommal is rendelkezik. Nem kizárólag állami működési mechanizmus, szervezési elv, hanem egy állameszme, ideológia is. Ahogy erre Konrad Adenauer utalt híres beszédében: , 4 demokrácia számunkra nem merül ki a parlamentáris kormányzásban. Számunkra olyan világnézet egyben, amely szintén a kereszténység által a minden egyes ember méltóságáról, értékéről és elidegeníthetetlen jogairól kialakított felfogásban gyökerezik. A demokráciának ezeket az elidegeníthetetlen jogokat kell tiszteletben tartania az állami, a gazdasági és a kulturális életben." Petrétei József (alkotmányos) demokrácia fogalma is inkább azt sugallja, hogy nem is egy konkrét fogalomról van szó, inkább fogalmi halmazról beszélhetünk. , Az alkotmányos demokrácia a demokrácia modern, jogállami formája, olyan hatalmi berendezkedés, amely az alkotmányjogi intézményrendszer keretei között érvényesül, azaz az alkotmány — mint jogi alapnorma — határozza meg a nép uralmának kereteit és korlátait, állapítja meg az állami hatalomgyakorlás formáit, mértékét és módját, az állam alapvető szervezetét és működését. A demokrácia alkotmányos formája tehát csak akkor valósul meg, ha a hatalomgyakorlás az alkotmányhoz kötött."? 20
