Stranica 13 [13]
OCR
helyi szinten az értelmiség új nemzedékének kinevelése, európai összefüggésekben pedig az egyéni és közösségi jogok felülvizsgálata jelenthetné a megoldást. A nemzeti identitás — amely tehát ebben a változatos és változékony térben sem iktatható ki — megőrzésének legfontosabb formáját az autonómia jelenti. Evvel szemben éles kontrasztot alkot Bába Szilvia elemzése a nyugati diaszpóra magyarságáról. Megállapítása szerint az identitás megélésének elsődleges , terepe"? nem a politikai önrendelkezés, nem is feltétlenül a nyelv, hanem a civil szervezeti élet és a történelmi hagyományokhoz való kötődés. Ám a vele vitázó A. Gergely András joggal veti fel a kérdést: elegendő-e mindez, lehetséges-e , ténylegesen egy új-zélandi vagy kanadai magyar klub esetében kettős kötődésről beszélni, ha az ottani magyarok már kevert nyelven szólnak, ha egész generációknak hiányzik a nyelvtudásuk, ha már nem ismerik a magyar népmeséket (...)?" (157.) A kérdés igen komplex intézkedéseket implikál a nemzetpolitika terén. Mi lesz veled, Európa? A nyugati társadalomfejlődés megítéléséről, és Magyarországnak a Nyugathoz való viszonyáról két markánsan eltérő álláspont fogalmazódott meg a honlapon közölt tanulmányokban. Ágh Attila — recenziónkban ismertetett könyve szerint — a nyugateurópai társadalomfejlődés mélystruktúráját a 19. század óta tartó az emberi jogok kiterjedése, és evvel összefüggésben a politikában részt vevők körének szélesedése alkotja. Ez a széles bázison nyugvó demokratikus rend, a mozgalmi társadalom biztosíthatja egy-egy ország versenyképességét. Magyarország számára a mozgalmi társadalomhoz, avagy bázisdemokráciához való visszatérés egyik útja lehet az erőszakmentes ellenállás Szrgya Popovics által kidolgozott elmélete; a szerb szerző művét A. Gergely András ismerteti. Gydkeresen szemben állnak evvel a gondolatmenettel a nyugati világ hanyatlasardl, a szóló nézetek, melyek szerint a szabadság kultusza kifordult önmagából, a szélsőséges liberalizmus önfelszámoló rendszerré vált. A hagyományos értékek kiüresedése, a kulturális nihilizmus uralomra jutása mögött Hódi Sándor szerint globalista politikai és pénzügyi körök állnak, míg Hantó Zsuzsa konkrétan a Frankfurti Iskolához és az új baloldalhoz köti az európai értékvesztést. Ennek a folyamatnak tünete politikai szemszögből a szabad versenyen alapuló piacgazdaság uralomra jutása, a Kelet- és NyugatEurópa közti egyensúlytalanság elmélyülése, általánosabb, antropológiai értelemben pedig a hagyományos közösségek szétesése, a nemi szerepek megzavarodása, a ,,politikailag korrekt?" beszédmód eluralkodása és a népességcserévé duzzadó migráció. Ez utóbbival, a migrációs válság várható hatásaival, veszélyeivel foglalkozik Bándy Katalin. Tanulmánya rámutat, hogy a betelepülők kulturális és gazdasági integrációja nagyon komoly nehézségekbe ütközik, és ez fokozott terhet ró a társadalmakra és az állami intézményrendszerre. 13
