OCR
tartott tükröt KissPál Szabolcs A műhegyektől a politikai vallásig című kiállítása, melyről A. Gergely András készített beszámolót. A kijózanodás és a kulturális megújulás felé tett lépés lehet Tillmann szerint a , reeducatio", az állampolgári nevelés meghonosítása, melynek egyik modelljét a II. világháború utáni Németországban alkották meg. Egy másik, evvel összefonódó megoldási lehetőség szintén az értelmiségre ró komoly felelősséget: Kamarás István szerint nem volna eleve lehetetlen, hogy a nemzet egésze számára elfogadható értékeket dolgozzunk ki. Bár ennek igen komoly feltételei vannak — a keresztény habitus megújítása, a szolidaritás helyreállítása —, ezeket számos hazai közösség megvalósítja, és erre szolgálnak példaként Ferenc pápa reformjavaslatai is. Közép-európai távlatok, nemzetpolitikai viták Bakk Miklós és Hódi Sándor — a politológus és a pszichológus szemszögéből, mégis egybehangzóan — amellett érvel, hogy bár napjainkban sokan tartanak a , nemzetek alkonyától", a nemzeti keretek mindeddig meghaladhatatlannak bizonyultak. A nemzet nemcsak mással fel nem cserélhető politikai és kulturális keret, hanem egyedülállóan gazdag értékképző és az egyes ember számára is lényegi orientációs pontot jelent. Korántsem magától értetődő azonban, hogy milyen rendszerben működhetnek együtt az egymás mellett élő nemzetek. Fried István tanulmányaiban — a komparatisztika és a kontaktológia módszertana és a posztkolonialista irodalomtudomány eszköztárával — a határjelenségek és kulturális transzferek felől értelmezi a kelet-közép-európai népek együttélését. Felmutatja, hogy a nemzetállami kereteknél és nemzeti nagyelbeszéléseknél többet kínál a transznacionális perspektíva: élhetőbb és izgalmasabb világra nyit ablakot a hibriditás és a többes kötődések elismerése. Ennek az irodalmi régiónak a dunai konföderáció gondolata politikai realitást 15 kölcsönzött volna, amely, bár megvalósulására nem volt lehetőség, a térség eszmetörténetének mégis szerves részét alkotja. A konfliktusokkal terhelt együttélés sajátos esetét jelenti Ukrajna, ahol a nemzetépítés szándéka a kisebbségekkel szemben fogalmazódik meg, ahogyan azt az állampolgársággal és a nyelvtörvénnyel kapcsolatos viták mutatják — Gönczi Andrea és Fedinec Csilla elemzése szerint. A kelet-közép-európai nemzetek egymás mellett élésének neuralgikus pontja a kisebbségi autonómiák kérdése. Törzsök Erika úgy látja, hogy magyar szempontból a kérdés rendezésére az uniós csatlakozással nyílt reális esély. Az , etnikumok regionalizálása", kisebbség és többségi társadalom együttműködése helyett az anyaországból fenntartott intézményrendszer erősödött meg, és ez továbbra is csupán a magyar belpolitikai viták exportját szolgálja. Hódi Sándor egészen más perspektívából tekint az autonómiára: a megmaradás kulcsának nem a versenyképességet, hanem a politikai önrendelkezést tekinti, az autonómiának szerinte a minimális programot kellene jelentenie. Abban, hogy az autonómia-tervek nem valósulhattak meg, nagy szerepet játszott a globális tőkét kiszolgáló politikai elit és az evvel együttműködő értelmiség. Meglátása szerint 12