OCR
geteggel, szakkönyvekkel, és eredményeik mindinkább zárójelbe teszik az általam , hétköznapi bölcsességnek" nevezett megközelítéseket. Erre a bekezdésre reflektálni pedig már nem is vállalkoztam, mert olyan mély regisztereket kellene végigjárni, végiggondolni, hogy arra nem alkalmas az esszémiifaj. , Az internet információtömegében ma még hiányoznak azok a tájékozódási pontok, locusok, amelyek rendezik, összegyűjtik a tudást. Régen voltak kulturális—spirituális szűrők — mint az iskolák, kolostorok, könyvtárak, vagy éppen a család —, melyek segítettek az embernek eligazodni az információk tömegében, útmutatást adtak számára, választ a kérdéseire. Az interneten is vannak ilyenek, de ezek ma még javarészt használhatatlanok". Szerintem a szűrőket csak részben kell és lehet internetesíteni, tehát elvárni sem lehet a hálózattól, hogy pótoljon, felváltson hagyományos szűrőket. Sokkal inkább hibridizálódnak a régiek az újakkal. Nagyon érdekes követni, hol erősítik fel egymást és hol gyengítik. A korábbi félelmekkel szemben például a legfrissebb kutatási eredmények nagyon meggyőzőek avval kapcsolatban, hogy a család és az Internet milyen jól megfér egymás mellett, mennyire erősíti a családi kohéziót a közös és diszkurzív Internethasználat. Másfelől a felsorolt szűrőknek is van életciklusa, és látszik, hogy mennyi diszfunkció és , ipari korszakos" elem terheli az iskolát, a könyvtárt vagy a médiát, és hogy milyen óriási a szerepe az Internetnek ezek megújításában. Nem úgy, hogy maga válik szűrővé, hanem úgy, hogy új dimenziókat, felületeket, platformokat, lehetőségeket nyit a , hagyományos" szűrőknek. Elnézést kérek azért, hogy az idejét raboltam, sajnálom, hogy nem alakult úgy, hogy személyesen diskurálhassunk mindezekről. Ha úgy érzi, bárhol mellélövök, tévedek, félreolvasok, félreértek valamit, kérem jelezze. A legjobbakat kívánva: Z. Karvalics László Igen tisztelt Karvalics László, köszönöm szíves figyelmét. Érdeklődéssel olvastam fejtegetését. Sok fontos szempontot vet föl. Engedjen meg azonban néhány megjegyzést. Az Internetet én is forradalmian újnak és fontosnak tartom. Előadásomban mindössze arra próbáltam rámutatni — mint előttem már sokan —, hogy az ebben a remek technikai újdonságban rejlő óriási lehetőségeket még távolról sem sikerült kihasználni. Mert a tartalmi dimenzió, az információk kezelése, rendezése, értelmezése egyelőre még messze elmarad a technikai fejlődés mögött. Azt hiszem, a szemantikai—szemiotikai-—kognitív keresők s rendezők sokkal nagyobb szerepet játszanak majd a jövőben, mint ahogy azt Ön a tanulmányában feltételezi. 448