Stranica 445 [445]
OCR
kell a keresőprogramok nyelvét, és máris megszólalnak. Ha félreértjük a keresőprogramok funkcióját, nehezen tartható következtetésekbe szaladunk bele. A, , El lehet-e viselni annyi információt, amennyi ránk zúdul mindennap az internetbél”? — ,,A felhasználók nem tudják, mi a fontos a rájuk zúduló információk közül..." AZ információs óceánba való belefulladás rémképe, az információs túltelítődés félezer éves diskurzus, amelynek a városi legenda, illetve mítosz-természete már jó ideje közismert. Kiterjedt , vizes"? metafora-vilaga van, amely hol hasznos (ilyen pl. az információáramlás, az information flow termékeny fogalma), hol félrevezető. A , zúdulás" és kevésbé ismert metafora-társai, az információs áradás (information flood), az információs szökőár (information tidal wave) vagy az információs cunami (information tsunami) a legrosszabbak közé tartoznak, mert azt az érzetet erősítik, hogy a felhasználó szándékától függetlenül éri őt el valamilyen tartalom — mint a zivatar, amellyel szemben tehetetlenek vagyunk. Valójában a (részben) záporeső természetű rádióval vagy a televízióval ellentétben az Internet inkább olyan, mint a vízcsap. Csak akkor folyik, zúdul, amikor kinyitjuk. Nem , push" média, hanem , pull? — , magunkhoz húzzuk”, akkor és úgy, amikor szükségünk van rá. Újra egy divatos, de hamis közhellyel állunk szemben, amelyhez vissza-visszatér Hankiss Elemér is, hogy aztán maga mondjon egy másik mondatban mindennek ellent: , Ha viszont rábukkannak [a felhasználok], hol kapják meg az őket érdeklő információkat, "hozzászoknak" 3-4—5 csatornához, ennél többet viszont már nem keresnek" (vagyis szépen kialakítják az információáram jól szabályozott csatornáit, elejét véve bármilyen szeszélyes , áradásnak"). , Aki belevész az internetbe, az bizony nem tud tájékozódni" — hangzik a kiegészítő tétel, de feltehetően pontosan fordítva áll a dolog. Az Internet senkit nem ,,veszejt el”, nem a hálózattal, legfeljebb a felhasználóval lehet baj. Aki nem tud tájékozódni, de mégis az Internettel próbálkozik, megfelelő ismeretek vagy instrukciók híján, az persze elveszettnek érzi magát. Ám jól teszi, ha az Internet kritikája helyett inkább megpróbál megfelelő képességekre szert tenni. A ránk zúduló információ a , digitális bevándorlok” (digital immigrants) tipikus narratívája, a morális pánik tankönyvi példája. A szakirodalom már régóta túl is lépett rajta. A , digitális bennszülöttek" szótárában, akik a technológiával együtt nőttek fel, ez a probléma nincs is benne. Ők leginkább azzal szembesülnek, hogy mit szeretnének még az Interneten látni, mihez kellene még gyorsabban vagy korlátozásmentesen hozzáférniük. 5. A világháló , kicsit zajos"? a benne terjedő rengeteg információtól, így könnyen megeshet, hogy az embernek ideje sincs alaposan végiggondolni az ott látottakat-hallottakat; márpedig , nincs emberélet csend nélkül" Fordítsuk le a korábbi megközelítések egyfajta továbbépítésének tekinthető állítást. Az ismeretek hajszolásának, új tudások keresésének, szakadatlan megismerőtevékenysé445
