OCR
ját". , Alapelvként fogalmazódott meg, hogy a beavazkozási területek a városi szövet olyan gócpontjait fedjék le, amelyek minőségi fejlesztése motorként szolgálhat a környező területek fejlődésének beindításához." 2006-ban még készült egy hattértanulmány a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékén A városi közterek és parkok rehabilitációja — Keretek, koncepciók, lehetőségek címmel, de a szakmai munka ezt követően megakadt. ? Az előkészítő munka elmaradása súlyos következményekkel járt: nem készültek el a fejlesztéseket megalapozó helyzetértékelések, nem születtek válaszok olyan fontos kérdésekre, hogy a beavatkozások milyen igények kielégítésére hivatottak, hogy miképpen biztosítható a terek fenntarthatósága, vagy miképpen vehet mindebben részt a város lakossága."? A megvalósíthatósági tanulmány hatására az alultervezett költségvetés problémáját nem a kevesebb köztér magasabb színvonalú felújításával, hanem a pénz minél több helyszínre való elosztásával oldották meg. A tervezési programok fő jellemzője a dilettantizmus lett. A programalkotók egyáltalán nem használták fel (valószínűleg azért, mert nem is ismerik) a helytörténészek és a pécsi művészettörténészek tudományos eredményeit, a tervek pedig azt igazolták, hogy rosszul feltett kérdésekre ritkán születnek jó válaszok. A projekt másik nagy hibája az, hogy hiányzik mögüle egy egységes városrendezési stratégia. A Közterek és parkok újjáélesztése projekt két fázisban zajlott: az első ütemben hét, a másodikban hat tér revitalizálását határozták meg." Egyes közterek esetében régebbi, már érvényes építési engedéllyel rendelkező terveket valósítottak meg, melyek színvonala így messze elmaradt a kívánatostól. A legfontosabb helyszínekre tervpályázatot írtak ki. 2007. november 30-án hirdettek eredményt a Tettye városrész, illetve Uránváros főterének közterület-megújítására kiírt pályázatokon." A legnagyobb vihart azonban a város főterének, a Széchenyi térnek a tervpályázata gerjesztette. A városközpont átalakítására az első pályázatot 2007 januárjában hirdették meg. A pécsi belváros észak-déli tengelye építészeti ötletpályázaton rangsorolás nélkül három díjat osztottak ki.? A Pécs város központjának megújítása című nyílt építészeti tervpályázatra 2008 márciusáig kellett várni. A zsűri 1. díjat nem adott ki, a második helyezést az ötletpályázaton már díjat nyert, Balogh Péter István és Mohácsi Sándor vezette 573 Tervező Iroda Kft. érdemelte ki. A város azonban a 2008 decemberi — finoman fogalmazva is megkésett — lakossági fórumra hivatkozva arra utasította a tervezőket, hogy a tér 1930-as években elnyert formáiból csempésszenek vissza elemeket, mint például a Széchényi tér középső részét övező ülőfalakat és a zöld felületeket. Ezt követően a kulturális bizottság mégis bátrabb beavatkozást sürgetett. Az eredmény a lakossági fórum tanulságait is tartalmazó, de a pályaműhöz közelebb álló terv lett. A különböző, menet közben változó igényeknek való megfelelés és a tisztázatlan funkciók következtében a múlt megőrzésére és a merészebb kortárs próbálkozások megjelenítésére tett egyidejű kísérlet több pozitív vonása ellenére sem lett igazán sikeres." A projektek határidőre való elkészültét az engedélyezési és tendertervek beszerzése, a kiviteli tervek állandó módosítása, és a sikertelen közbeszerzési pályázatok végleg 419