Oldal 418 [418]
OCR
semmit sem lehet tudni: sem azt, hogy mikor volt (ha egyáltalán volt), vagy hogy hányan és kik vettek rajta részt, kik voltak a zsűri tagjai. A projekt programja szerint a barokk vármegyeháza épülete az , északi oldalán lévő mélyudvar beépítése és tivegfedése által központi szerepet kap: kétszintes terei kapcsolatot teremtenek a régi épület és az udvarba tervezett új, süllyesztett épülettömb között. Az új udvari épület nagy belmagassággal rendelkező kiállítótér lesz, amely a föld alatt kapcsolódik az üvegtetős, fogadóterület jellegű előcsarnokhoz".? Az eredmény mindenesetre lehangoló: egy európai színvonalú, 21. századi, inspiratív múzeumépület helyett egy 1130 m-es toldalék fog megvalósulni. A Pécs védjegyének számító, és egyben az EKF legjelentősebb, közel 11 milliárd forintból megvalósuló fejlesztése, a Zsolnay Kulturális Negyed kulcsprojekt volt a legkevésbé kidolgozott. Csak 2006 őszén dőlt el, hogy a termelést a gyárterület keleti csücskébe koncentrálják, a projekt-elemek kidolgozása pedig még később készült el. Mivel az európai uniós projektek utófinanszírozásúak, a veszteséget termelő gyár az engedélyezési tervek árát és a költözés költségeit nem tudta megelőlegezni." A tervpályázatot 2008. január 3-án írták ki, melynek dokumentációját az április 10-i határidőig mindössze 17-en vették meg. A beérkezett nyolc pályamű közül az 1. díjat a zsűri a budapesti MCXVI Építészműterem Kft.-nek (vezető tervezők: Csaba Kata, Herczeg László és Pintér Tamás János) ítélte oda. A projekt célja a Zsolnay gyár , leromlott állapotú és zömében hasznosítatlan műemlék épületeinek felújítása, s a különféle kulturális, közművelődési és oktatási funkciók ide telepítésével egy pezsgő kulturális negyeddé és rekreációs területté történő alakítása". A közel öt hektáros területen négy negyed kialakítására kerül sor. A Míves Negyed legfontosabb eleme a család és a gyár történetét bemutató kiállítás, ezen kívül mintabolt, az Alkotó- és Inkubátor-ház és a Kéz-művész utca is itt valósul meg. A volt pirogránit üzemben jön létre az Alkotó Negyed, mely a Pécsi Ifjúsági Központ, a Kortárs Művészeti Központ és a Labor Szövetkezet működésének lesz a terepe. A Gyermek- és Családi Negyedben többek között Interaktív tudományos-technikai kiállítás és a Bóbita Bábszínház kap helyet. Az Egyetemi Negyed a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának, a Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs és Médiatudományi Tanszékének, a Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szemináriumnak és a Janus Egyetemi Színpadnak biztosít helyszínt. Az ötödik nagy projekt a közterek és a parkok újjáélesztését tűzte ki feladatául. Az EKF jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy Pécs átértelmezze a rendszervátlás előtti jellegét őrző köztereit, és azokat a városlakók találkozási pontjává, kulturális programok helyszínévé, a nyilvánosság helyeivé varázsolja. A 7,4 milliárd forintos program koncepciója már a pályázatírás idején megfogalmazódott. A Patartics Zorán és Szokolai Zsolt vezetésével működő munkacsoport a beavatkozás négy irányát határozta meg: , a műemlékgondozási stratégia kidolgozását szolgáló programot", , az utcák és terek rekonstrukciós programját", ,a városi zöldterületek és szabadidős szabadtéri infrasturktúrájának programjat’, valamint , a karsztforrások hasznosításának program418
