OCR
A kormányzat 2006. február 20-án ígéretet tett arra, hogy a program beruházásai bekerülnek a 2007-ben induló második Nemzeti Fejlesztési Tervbe, április 6-án pedig aláírták azt a szerződést, mely 31,14 milliárd forint európai uniós és hazai forrást biztosít a kulcsprojektek megvalósításához." Jelentős késéssel, 2006. december 16-án jött létre a kulturális minisztérium és a város között az EKF programjaira és működési költségeire szánt 9 milliárd forintról szóló szerződés. De nem a bürokrácia nehézkessége okozta a legfőbb gondot. A pécsi pályázat decentralizációs elvével és az Európai Uniónak a középvárosok autonómiáját erősítő szándékával is szembehelyezkedve a kormányzat a támogatás fejében jelentős beleszólást biztosított magának EKF-ügyekben. Pécs még a programszervezés terén is függő helyzetbe került a kormánytól, mivel a rendezvények megszervezésének egy részét is a fővárosi Hungarofestre bízták." A kormányzat és a városvezetés között kiéleződő viszony 2008 elejére majdnem kormánybiztos kinevezéséhez vezetett, és még annak is híre ment, hogy a kulturális tárca a budapesti Művészetek Palotáját akarja a programszervezéssel megbízni. Erre végül nem került sor; a feleknek sikerült az együttműködés irányába elmozdulniuk."! A városvezetés a pályázat győzelmének kihirdetése pillanatától az EKF városházi kisajátítására törekedett." Toller László polgármester már 2005 novemberében közölte a pályázatot elkészítő csapattal, hogy a város számára elfogadhatatlan az eredetileg elképzelt szervezeti felépítés, mely a beruházásokat és a programszervezést együttesen kezelve, azt egy non-profit szervezetre bízná. Toller szerint a városvezetés az infrastrukturális fejlesztéseket nem engedheti ki a kezéből, mivel az óriási összegekbe kerülő beruházások erkölcsi és anyagi felelősségét az önkormányzat viseli. A fejlesztések és a programszervezés szétválasztása után a 2006. június 22-i közgyűlés az öt kulcsprojekt élére olyan nagyvállalatok vezetőit nevezte ki, akiknek korábban semmi közük nem volt a pályázathoz. A döntést az EKF történetét figyelemmel kísérő pécsi kritikai szemle, az Echo oldalain így értékelte Cseri László: , Természetesen nem teljesen kizárt, hogy például egy szemétszállítással foglalatoskodó cég vezetője egy kevéske túlórával, hétvégi szabad idejében kiválóan vezényli le a Zsolnay Kulturális Negyeddel összefüggő teendőket, vagy az ipari park vezére érdemben hozzá tud szólni egy olyan speciális beruházáshoz, mint a hangversenyterem, de mindenképpen megkérdőjelezhető a döntés ésszerűsége, átgondoltsága. Mint ahogyan az is, hogy a társadalmi munkában elvégzett tevékenység esetleges kudarca után számonkérhető-e a stratégiai vagy a szakmai vezető, hiszen pénz nem jár nekik." Hasonló változások következtek be a programtervezés terén is: erre a munkára a városházán egy kulturális konzorciumot hoztak létre az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények vezetőiből. A kialakult rendszer legnagyobb hibája az átláthatatlanság volt: nem tisztázták a hatásköröket és a kompetenciákat, a testületek elszaporodása pedig felelősség nélküli, gyenge kollektív teljesítményt eredményezett. Az események lelassultak, a sajtó egyre gyakrabban a beruházások késedelmeiről cikkezett, a helyzetet pedig tovább súlyosbította a polgármester súlyos autóbalesete. Az 413