Oldal 409 [409]
OCR
a kortárs alkotások kiállítóterét, a Pécsi Galériát megemlíteni. Itt találhatók a világörökség részét képező ókeresztény síremlékek. A városban öt színház és kétszáz éves múlttal rendelkező szimfonikus zenekar, három könyvkiadó működik. A vidéki egyetemek közül a Pécsi Tudományegyetemen tanul a legtöbb diák, és egyedül itt működik az országban Művészeti Kar. Pécsett jelenik meg az egyik vezető irodalmi folyóirat, a Jelenkor; a város számos fesztiválnak (színházi, filmes, bordal, felnőttbáb, jazz, rockzenei) ad otthont. A pécsi pályázat készítői mindemellett négy, a várost egyre táguló kör formájában körülvevő régiót kapcsoltak be az EKF-fel kapcsolatos elképzeléseikbe: a Dél-Dunántúlt, beleértve a Balaton vidékét is; a dél-dunántúli régió peremén elhelyezkedő nagyobb városokat (Baja, Dunaújváros, Keszthely, Nagykanizsa); Szegedet, mely Pécs kiemelt partnervárosa az EKF-pályázatban; és végül a déli kulturális övezetet, melybe Trieszt, Maribor, Tuzla, Eszék, Újvidék, Arad és Temesvár is beletartozik. A szöveg jelentős részét a fejlesztési fejezet teszi ki. A fejlődés előfeltételei között a közlekedés feltételeinek javítása (az M6-os autópálya megépítése, a pogányi repülőtér kiépítésének befejezése), informatikai fejlesztés, az egykor főként bányászok lakta külső városrészek szociális rehabilitációja, a tudásalapú gazdaság kiépülése szerepel. A fejlesztések öt nagy kulcsprojektet foglalnak magukba: a Zenei és Konferenciaközpont felépítését, a Zsolnay Kulturális Negyed kiépítését, a , Nagy Kiállítótér" megvalósítását, a Regionális Könyvtár és Információközpont felépítését, valamint a közterek és a parkok újjáélesztését. Ez a koncepció három városfejlesztési modellt ötvöz. A koncertterem és a könyvtár projektjei egy leromló, heterogén városrész újjáélesztését szolgáló beruházások, melytől a környezet felértékelődése várható. A Zsolnay gyár épületegyüttesének kulturális negyeddé alakítása egy viszonylag kis területen koncentrálódó, kreatív közeg megteremtését tűzte ki célul, ahol egyszerre van jelen a termelés, fogyasztás, tanulás, kikapcsolódás. A gyártás megtartása mellett itt ipartörténeti témaparkot, az egyetem művészeti karának oktatási bázisát, designközpontot, inkubátorházat, kortárs művészeti központot, szállodát, vendéglőt, kávéházat és irodákat terveztek kialakítani. A harmadik modell egy-egy városrésznek a köztér- fejlesztésen keresztül megvalósuló megújulását képviseli. A város által a koncertterem és a könyvtár számára kijelölt telkek a Zsolnay Negyeddel együtt létrehozták az ún. EKF-városrészt, melynek célja a városközpont keleti irányú kiterjesztése volt. A pályázatban foglaltak szerint az EKF-év pécsi kulturális programjai közé azok fognak bekerülni, melyek , hosszú távú kulturális együttműködések kiindulási pontjai lehetnek, és elősegíthetik Pécs nemzetközi regionális kulturális központtá válását". További célként fogalmazódott meg, hogy a város kulturális teljesítményét európai kontextusban mutassa meg, melyre a , Magyarok a Bauhausban” vagy egy Martyn Ferenc és az Abstraction-Creation munkacímű kiállítás terve szolgált példával. Fontos szempont volt, hogy Pécs kulturális teljesítményének prezentálása és az európai városok kultúrájának a régióba hozatala egyszerre valósuljon meg. Már az előpályázat zsűrije is kiemelte, hogy egyedül a pécsi pályázatban foglalkoztak a 2010-es évre való szisztematikus felkészüléssel, tematizált felvezető évek formájában. Pécsett 2006 a 409
