Oldal 408 [408]
OCR
esélyeit taglaló írása," valamint a 2004 októberében a témában szervezett konferencia után kapta meg Takáts és a J elenkor folyóirat főszerkesztője, Ágoston Zoltán a megbízást a pályázat elkészítésére. A mindössze egy hónap alatt megírt, két részből álló munkában Takáts feladata volt a koncepció megfogalmazása, míg Ágoston a város kulturális intézményrendszerének és kapcsolathálójának bemutatásáért volt felelős. 2005 februárjában felállt az új pályázatírói szervezet. A menedzsment kikerült a városházáról; a közgyűlés az Európa Centrum Kht-t bízta meg a pályázat elkészítésével, melyre 80 millió forintot is megszavazott. Egy hálózatos együttműködést feltételező irányítási szerkezet jött létre, melynek részeit a négy tagból álló Pályázati Kabinet, a Pályázati Iroda, a Programtanács, a Fejlesztési Tanács és amunkacsoportok alkották; a városvezetéssel való egyeztetés a board feladata volt. A koncepció kidolgozásában azonban ennél sokkal többen vettek részt. A pályázatot előkészítő workshopok résztvevői, az egyes munkacsoportok tagjai és a közreműködők száma meghaladta a százat. A pályázatírók ugyanakkor azt is fontosnak tartották, hogy a munkát olyan nem pécsi szakemberek is véleményezzék, akik a magyar és a nemzetközi kulturális élet meghatározó szereplői." A pályázat új és egységes arculatának megtervezésére tíz pécsi vagy a városhoz kötődő grafikus-dizájner kapott felkérést egy meghívásos pályázat keretében. A győztes Czakó Zsolt lett, aki a végleges pályázat grafikai tervét és a pécsi bauháuslerek konstruktivista hagyományára alapozott Pécs2010 logót készítette. A második fordulóra benyújtott pécsi pályázat A határtalan város címet kapta. Az igényes könyv formájában is napvilágot látott munka a kulturális várostervezés felvázolásával kezdődik. A kötet első alaptézise, a pályázat magyarországi tétje a kulturális decentralizáció kérdése, melyben benne rejlik annak a lehetősége, hogy elindítja az ország kulturális életének többpólusúvá válását. A pályázat pécsi és regionális tétjét a gazdasági léptékváltás képezi, hiszen Pécs , az ország gazdaságilag leszakadó délelőtti húzóágazatok (főként a szén- és uránércbányászat) leépültek, helyükre nem léptek újak, és a magas munkanélküliség mellett jelentős probléma a város rossz megközelíthetősége. Ebből a helyzetből az egyik kitörési pontot a kulturális ipar és a hozzá kapcsolódó turizmus jelentheti.'? A pályázat pécsi tétjét tehát a kulturális léptékváltás adja, mely során Pécs periférikus kulturális helyzetét egy európai határvidék sajátos kulturális tapasztalatává alakítja. A pályázat öt pillére a város alkalmasságát igyekezett reprezentálni. Ezek szerint , Pécs az élettel teli közterek", a , kulturális örökség és a kulturális újítás" városa, olyan multikulturális település, ahol , a múltban latin, török, német, horvát, magyar kulturális rétegek rakódtak egymásra", napjainkban pedig a német, a horvát és a roma kultúra fellegvára. Mindamellett, hogy a városhoz köthető a regionalizmus gondolata, Pécs kapuváros is, mely a Balkán felé nyitott. Tovább erősíti Pécs pozícióját, hogy a főváros után itt él a legnagyobb létszámú, művészettel foglalkozó értelmiség, és a kulturális intézményhálózat is itt a legsűrűbb és legsokfélébb — elég csak a Múzeum utca Csontváry, Vasarely, Zsolnay, Martyn Ferenc Múzeumait, a Modern Magyar Képtárat vagy 408
