Stranica 406 [406]
OCR
kettőnek a nevét se hallottam addig, és még egyvalakinek, akinek meg semmiféle köze nem volt az egészhez." 1. Előtörténet Az Európai Unió a görög kultuszminiszter, Melina Mercouri kezdeményezésére 1985ben indította útjára az Európa Kulturális Városa programot, melynek célja a kulturális örökség sokszínűségének megőrzése, az európai népek egymáshoz való közeledésének elősegítése volt egymás kultúrájának megismerésén keresztül. 1999-ig minden évben egyetlen város élvezte Európa figyelmét, majd az ezredfordulón egyszerre kilenc város kapta meg az 1999-ben Európa Kulturális Fővárosává átkeresztelt rangot. 2005-ben — az Európai Unió 2004-es bővítésére reagálva — egy rotációs rendszer lépett életbe: 2009-től a már kiválasztott tagállamok városai mellé minden évben egy újonnan csatlakozott ország városa is megkaphatta a megtisztelő címet. Így Németország mellett Magyarország egyik városa reménykedhetett abban, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosává válhat. A legmegfelelőbb magyar város kiválasztására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kétfordulós pályázatot írt ki. Az első, ún. előpályázatot 2004 októberében hirdették ki. A 2004. december 31-i, szűkös határidő lejártáig 11 magyar város (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém) nyújtott be pályázatot. A héttagú szakmai zsűri 2005. március 7-i döntése alapján a versengésből kiesett Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém, míg Eger, Miskolc és Pécs egyhangú, Budapest, Debrecen, Győr és Sopron egyszerű többséggel jutott tovább. A második forduló határidejét a kulturális miniszter 2005. augusztus 17-ében jelölte meg. A győztes pécsi pályázat ismertetése előtt érdemes kitérni a versenytársak munkáira is. Budapest a víz és a város kapcsolatára építette fel pályázatát, így a legtöbb beruházás a Dunához kötődött, mint például az Aquincumi Duna-híd vagy a Margit-híd alá tervezett üvegbuborék. Ezen kívül a program fontos részét alkotta az Óbudai Gázgyár területén kialakítandó Műszaki és Science Múzeum, illetve a Közraktár utcai raktárak kulturális hasznosítása. A , Nyitott kapuk" szlogennel pályázó Debrecen emblematikus épülettel kívánt a köztereken zajló városi élet számára új kontextust teremteni. Az elképzelések szerint a japán sztárépítész, Y oshio Taniguchi tervezné azt az üveghegyet, mely egyszerre lenne kilátó és művészeti alkotások, előadások színtere. Emellett tízezer négyzetméter alapterületű kulturális- és bevásárlóközpont felépítése, Modern Művészeti Múzeum, valamint Európa első Roma Múzeumának megvalósítása szerepelt a jelentősebb tervek között. A zsűri által a legkidolgozottabbnak tartott egri pályázat az érseki palota alatti pincerendszer hasznosítását helyezte a középpontba, ahol interaktív várostörténeti múzeumot, valamint az Eszterházy Károly Főiskola Tudásközpontját alakítanák ki. A , város a város alatt" program mellett nagy hangsúlyt kapott az USA ban élő Kepes György kinetikus festményeinek a kiállítása. A jövőre építő Győr az innováció, a technika és a kultúra egységének megteremtését állította pályázata közép406
