OCR
Piazza és Hübener szerint a jaraguái kolónia a föld elfoglalásának új formája volt, hiszen a betelepítés egyúttal új falvak megalapítását is jelentette. A falvak többnyire folyók, patakok közelében létesültek: az egyik patak neve manapság is Ribeiráo dos Húngaros, azaz a Magyarok patakja, ahogyan egy századelejei térképen is szerepel. !! Silva a következőket írja a Jaragua 84 nevű kolónia kialakulásáról: , A Jaraguá 84 területen lévő és a Santa Trindad (Szentháromság) nevű helység 65. és 110. telkei között a Krüger Henrigue által 1901. június 24-ei keltezésű térképen kihangsúlyozzák azokat a telkeket, amelyek a kolónia és az állam (Santa Catarina) kormánya által kijelölt földjei voltak a Jaraguá folyó jobb partján, mégpedig a Pedras (Kövek) és a Húngaros (Magyarok), illetve a Cascatas (Zuhatag) nevű patakok között. Az állami földek jegyzékén tizenhárman szerepelnek, azok, akik Luis Piazzera első szállítnányával érkeztek, a mai Sao Pedro de Garibaldi nevű helyen felépített barakkig.”'” Nem minden magyar jött Brazíliába. Volt, aki Argentínában irtasos földet tudott venni hosszú lejáratú kölcsönre. Hasonlóról tudunk Uruguayban, Mexikóban és Kaliforniában is. Azok a , hungarézék" talán az elkeseredés és a bátorság keveredésével megálltak a Garibaldi völgyének impozáns, érintetlen erdeinél, vagyis Sao Pedro de Garibaldiban, ahol egy hat kilométeres hegy vágta ketté az Ada folyót. Ott telkeket vásároltak, átlagban 200 méter széles bejárattal az ösvények felett. Összesen 20-30 hektárnyi területet vettek birtokba általában igen dombos, kristálytiszta vizű patakok és zuhatagok szabdalta területen. A brazil történész, Emílio da Silva több oldalt szentelt a magyar bevándorlóknak, többek között listákat közölt, ? felsorolva az , első magyar pionirokat’, akiket Santa Cruz (Jaraguázinho) temetőben helyeztek örök nyugalomba, név szerint Salomon Jánost (1830-1922), Schmidt Gáspárt (1845—1920), Peck Ferencet (1851—1929) és Horongosó Dánielt (1844-1899). 1875 és 1895 között Szent Istvánban 61 magyar család (314 lélek) élt, Szentháromság területén 56 család (315 lélek). 1900-ban Szent Istvánban 50 családot (200 lélek), Szentháromságban pedig 60 családot (240 lélek) találunk. 1910-ben Szent Istvánt 60 magyar család (175 fő), Szentháromságot pedig 33 család (98 fő) lakta. Bővül a település: iskola, templom és szalon épül Alighogy berendezkedtek, a telepesek azonnal elkezdtek szervezkedni, hogy a rendkivüli nehézségek ellenére, még ha igen kezdetlegesen is, de megoldják a legfontosabbnak tartott problémáikat, egy templom és egy iskola építését. 1891-ben alakult meg a Katolikus Iskolaegylet, amely 1900-ra felépített egy iskolát, amely 1901-ben nyitotta meg kapuit. Az első órákat Stephan Stöckle tartotta. A Jaraguá I. Katolikus Iskolaegylet hosszú ideig, 1922 júniusáig működött (bár az I. világháború idején nem tudott teljes intenzitással tevékenykedni). 384