Stranica 374 [374]
OCR
autó, fölötte repülőgép kering. Ugyanily aránytalanok lehetnek a társadalom szellemi adottságai is: napjaink társadalmi válsága jórészt az emberi szellem és erkölcsiség aránytalan fejlődésére vezethető vissza. Míg a mai technikai felkészültség a természettudományi gondolkodás jóvoltából óriási, a szinte tökéletes eszközöket irányító lélek: korunk politikai gondolkodása és moralitása fejletlen. , A bombavetővel bíró talyigáslélek" belső aránytalansága végzetes. A szellemi fejlettség nagyban és egészben észlelhető aránytalanságán kívül a modern társadalomban aránytalanság áll fenn a társadalmi ranglétra különböző fokán álló emberek politikai látóköre és felelősségtudata között is. Természetes dolog volt mindig, hogy az irányító hatalmasok messzebb láttak és bizonyos értelemben felelősségteljesebbek voltak, mint alattvalóik. Ez az aránytalanság általában megfért a szociális élet nyugodt alakulásával. A mi korunk , indusztriális társadalmában"? ez a másik aránytalanság is végzetes lehet. Mert: 1. a gyors közlekedés és érintkezés gazdasági és kulturális téren egyaránt élénkké és területben korlátlanná teszi a társadalmi jelenségek egyimásba fonódottságát (interdependenciáját); 2. a demokratizálódás a társadalmilag és morálisan fejletlen rétegeket a politikában aktívakká s így könnyen fellobbanó indulataikat előre nem sejtett hatalommá tette. Ennélfogva 3. ha a tömegek irracionalitása valahol feltör: az így létrejövő zavar nem lokalizálható többé s a társadalmi interdependencia mechanizmusán keresztül világgá terjedhet. Társadalmi helyzet és lelki habitus összefüggései Azzal a felfogással szemben, hogy a szellemi és különösen az erkölcsi adottságok tisztára az egyén szabad elhatározásán múlnak, a szociológus feladata kimutatni: mennyiben függ az átlagos emberi magatartás és öntudat a szociális helyzettől. Az alapkérdés tehát a következő két kérdésre oszlik: melyek napjaink szociális történésében azok a tipikus helyzetek, amelyek az észszerűséget és a felelősségtudatot fejlesztik? Továbbá: milyen helyzetekben kell az irracionalitásnak: az emberek felelőtlen ösztöneinek vágyaink és indulatainak kitörnie? Hogy e kérdésre szabatosan megfelelhessen, Mannheim kétféle racionalitást különböztet meg egymástól: , szubsztanciális racionalitás" megjelöléssel az emberek valóságos megismerő gondolati aktusait foglalja össze; , funkcionális racionalitásnak"pedig az egymással összefüggő cselekvések sorozatának valamely célra való észszerű megszervezettségét nevezi, ahol az egyes cselekvéseket végrehajtó egyének gondolkodása mellékes. (Az ú. n. racionalizálás e funkcionális racionalitásnak a gazdasági életben való következetes érvényesítése.) A , funkcionális racionalitás" társadalmi szerepe napjainkban mind átfogóbbá válik. Gazdasági és technikai adottságok mindig több embert késztetnek arra, hogy munkáját valamely tervszerűen dolgozó szervezet szolgálatába állítsa. A gazdaság, a közigazgatás, a hadsereg, sőt a kultúra majdnem minden vonatkozásban érvényesül az organizáció. A liberalizmus korszaka az egyéni gondolkodás képességének széles körökre való kiterjedésével járt. Ma az ellenkezőjéről beszélhetünk, mert megfogytak azok az önálló 374
