Stranica 367 [367]
OCR
nagy távlatokat átfogó rendszert épít fel, mégis a mindennapokhoz közel álló, könnyen aprópénzre váltható elveket rögzít. A bevezető után a szerző az új társadalmi szerződés alapfogalmainak történeti metszetét mutatja be. Az együttélés szabályai, így az önuralom, az igazmondás és az igazságosság ideálja az egyiptomi szövegekben az Óbirodalom korától a későkorig és a római hódításig nyomon követhetőek, és minden bizonnyal hatást gyakoroltak az ókeresztény egyházatyák gondolkodására is. A felebarát iránti keresztény szeretet megnyilvánulásait a középkorban az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek — melyek közül a szerző a balgák intését, a szegények táplálását és felruházását, az úton lévők elszállásolását, a betegek és rabok látogatását, a halottak eltemetését emeli ki — az újkorig kimutatható tana foglalta rendszerbe. A felvilágosodás korába az Aranyszabály (Mt 7,12) vezet át, amely , hidat jelent jámborság és emberiesség, vallásosság és felvilagosodas, hit és értelem között. Ez az alapelv mindenkit egyesíthet. Ez a belátás csoportokon belül és a csoporthatárok felett átívelően is érvényes, és így összeköt németeket és keresztényeket bármilyen származású emberekkel."! A több évezredes kulturális folyamat szervességét az magyarázza, hogy az alapvető erények az emberekben általánosan meglévő érzelmeken alapulnak — állítja a szerző Siegfrid Kracauer elméletét segítségül hívva. A továbbiakban a szerző azt vizsgálja, hogyan alapozhatóak meg az emberi együttélés egyetemes szabályai. A kérdés egyik oldalát az emberi jogok alkotják. Bár ezek érvényesülése sem a 18. századi, sem a II. világháború után született nyilatkozatokkal, sem pedig napjainkban nem vált egyetemessé, az aktuális helyzetben az egyénre alapozva kulturális kontextustól függetlenül is általánosíthatóak. A másik oldalt az emberi kötelességek jelentik, amelyek a társadalmi érintkezés szabályait rögzítik, ennélfogva még inkább alapvetőnek tűnnek. A szabadságok rendszere ugyanis csak ezeknek köszönhetően válik működőképessé: a közlekedés, a csapatjátékok és a zenekarok példája azt szemlélteti, hogy , a társadalom rá van utalva a tiszteletteljes együttélés szabályaira." Evvel vág egybe a jogok és a kötelességek antropológiai, művelődéstörténeti beágyazottsága: míg az emberi jogok az európai kultúrában gyökereznek, de egyetemesnek tekintjük őket (universal), addig az emberi kötelességekről szóló tanítás valamennyi kultúra része, az emberiség közös, több évezredes tapasztalati tudását alkotja (universell).° Assmann az érvelés során élesen bírálja Thomas de Maiziére szövetségi beliigyminiszternek a német irányadó kultúra (Leitkultur) megalapozását célzó, 2017 áprilisában közzétett tíz pontját, viszont lehetséges megoldásként utal az Egyesült Nemzetek Szervezetének éppen húsz évvel korábbi egyetemes nyilatkozatára. Míg ugyanis de Maiziére javaslata nem tud felülemelkedni a német többségi társadalom nézőpontján, az ENSZ nyilatkozata — amely szövegszerűen is hivatkozik az Aranyszabályra — olyan alapelveken nyugszik, amelyek a világon mindenütt egyformán jelenvalóak és érvényesek. 367
