Stranica 357 [357]
OCR
értve a bűnözést, a kábítószer-kereskedelmet, az etnikai gettók kialakulását, amelyeket a régóta ott élő lakosok a bevándorlók, elsősorban marokkóiak jelenlétének tulajdonitanak. Mecsetellenes diskurzusok A mecset-háború Katalóniában leginkább ipari városokban robbant ki. Ezekre a városokra jellemző a markáns megosztottság az alsó osztálybeli, főként spanyol bevándorlók által lakott külterületek, valamint az őshonos katalánok által lakott gazdagabb, központi városrészek között. Ezek a perifériás negyedek eredetileg nagy részben a spanyol bevándorlók számára épültek, mostanra viszonylag nagy számú, többnyire muszlim bevándorló otthonává is váltak. A muszlimok nagy koncentrációja e negyedekben azt a sajátos felfogást generálta, hogy a bevándorlók , gyarmatosították" e területeket. Azokat a spanyol ajkú lakosokat, akik a külső kerületekben rekedtek, az ,,elveszett nemzedék" Róbert Péter által használt fogalmával lehet jellemezni.18 Elsősorban idősebb korú, alsó osztálybeli, Spanyolország déli tartományaiból az 1960-es években idevándorolt lakosságról van szó. Az , elveszett nemzedék" kifejezés — bár kiragadtam az eredeti magyar társadalmi kontextusból — találóan utal e közösség társadalmi alárendeltségére. A bevándorlásuk első évtizedeiben erőteljes kulturális és gazdasági szegregáció áldozataivá váltak, hiszen a helyi katalán lakosság a bevándorlásukat a Franco-rendszer e régió ellen folytatott küzdelmének értelmezték." Míg a második generáció életében tapasztalható társadalmi elmozdulás egyúttal a külső kerületekből való elköltözést is jelentette, addig az első-generációs spanyol ajkú népesség esetében a mobilitás — mind társadalmi, mint földrajzi értelemben — csak egy szűkebb rétegnél érzékelhető. A helyi lakosok narratíváinak vizsgálata fontos a kutatás szempontjából, hiszen ezek megvilágíthatják a mecsetek szimbolikus jelentőségét a katalán városokban. Társadalomtudósok egyre inkább felismerték a narrativa/frame/diskurzus központi szerepét a társadalmi jelenségek értelmezésénél." A jelen cikkben elsősorban a frame fogalmat alkalmazom. A frame-ek olyan , értelmezési sémák, amelyek lehetdvé teszik, hogy az egyén megtalálja, érzékelje és azonosítsa a saját életében és a világban lezajló eseményeket”.24 A frame-ek egyesítik a szociális és/vagy politikai probléma diagnózisát, a prognózist és a fellépés szükségességének indoklását.22 Mindezen túl a frame-ek drámai formába rendezik a szereplők és kívülállók identitását. A katalán mecset-háború frame-jeit Kenneth Burke melodráma-modelljét"? alkalmazva közelítem meg. Már maga a dráma metaforája különböző okok miatt hasznosnak bizonyulhat konfliktus elemzés alkalmával. Először is megvilágítja a konfliktus , folyamatszerű, interaktív [és] dinamikus" természetét." Továbbá rámutat az érzelmek performatív és kollektív dimenziójára, és lehetővé teszi számunkra, hogy az érzelmeket mint diszkurzív performanszokat kezeljük, amelyeket mindig meghatároz az adott társadalmi és politikai kontextus. A melodráma-modell nagyon jól hasznosítható társadalmi és politikai konfliktusok vizsgálata esetén." A melodrama nem csupán egyfajta filmes 397
