Stranica 343 [343]
OCR
Személy vagy nyersanyag? G ondolatok az állatokról és az ipari állattartásról Erdős László ,, Amíg vágóhidak vannak, addig csataterek is lesznek. " Lev Tolsztoj Sokáig úgy tűnhetett, hogy Hermien csak egy a sok hollandiai tehén közül, akiket levágásra szántak. De bátorsága, no meg persze némi szerencse révén ő megmenekült a mészárlástól. Amikor ugyanis társaival együtt 2017 decemberének egyik napján föl akarták terelni arra a teherautóra, amely a vágóhídra szállította volna, Hermien megszökött és bevette magát egy erdőbe. Miközben az elfogására indított akciók sorra kudarcot vallottak, egyre több ember érezte úgy, hogy ezt a rendkívüli tehenet nem szabadna megölni. Két hónap után végül sikerült elfogni Hermient, aki a megmentéséért indított kampánynak köszönhetően nem a vágóhídra, hanem egy állatmenhelyre került. Hermien így egyike lett azon kevés tehénnek, akiknek megadatik a hosszú élet, a békés nyugdíjas évek, és a természetes halál. Hasonló eset főszereplője volt Emily, akit 1995 novemberében szállítottak vágóhídra a Massachusetts-i Hopkinton városában. Megrettenve a vér szagától és társainak eltűnésétől, Emily kitört a sorból, átugrott a karámon és bemenekült a közeli erdőbe, ahol üldözői nyomát vesztették. Emily negyven napot töltött szabadon. A hideg idő ellenére sikerült túlélnie, miközben a helyiek igyekeztek segíteni neki: egyesek szénabálákat hagytak kint, amiből ehetett, mások szándékosan félrevezették a tehenet lelőni akaró rendőröket. Egy közeli család tagjai, akik egy jótékonysági és emberi jogi szervezetet működtettek, úgy döntöttek, menedéket adnak a bátor jószágnak. A vágóhíd tulajdonosa hajlandó volt jelképes egy dolláros összegért eladni Emilyt, akit csodálatos módon éppen december 24-én sikerült elfogni és új otthonába, egy tágas farmra szállítani. Emily itt élte le hátralevő életét. De mi a helyzet a kevésbé szerencsés többséggel? Mi történik a többi tehénnel? Sajnos az ő sorsuk olyan rossz, hogy a legtöbben még tudni sem akarnak róla. A tejelő teheneket fiatal koruktól kezdve mesterséges úton szinte folytonosan vemhesen tartják, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű tejet termeljék. A világra jövő borjakat gyakran a születés után azonnal vagy legfeljebb néhány nappal később elválasztják anyjuktól, ami a teheneknek és a borjaknak is hatalmas megrázkódtatást jelent. Bár a tehenek normál körülmények között akár 25 évig is élhetnének, tejtermelésük négy-öt éves 343
