Oldal 323 [323]
OCR
megfogalmazott kijelentést, mely szerint korunk társadalmi változásai alapjaiban járultak hozzá a globalizáció és az újkapitalizmus kritikai megközelítéséhez. Fontos viszont elkülönítenünk a személyes identitás (, individuális létünk folytonos azonosságának pszichikus leképeződése") és a szociális identitás (az , egyén társadalmi minőségének megjelenítője") fogalmát." A tiltakozó mozgalmak kapcsán számunkra a szociális identitás bír fontos szereppel. Ahhoz, hogy megértsük a globális társadalmi mozgalmak hátterét, szót kell ejtenünk a vertikális és horizontális szolidaritásról is, melyek mentén kialakul a kollektív cselekvés igénye. A közös identitást képviselő helyi mozgalmak így globális méreteket ölthetnek. Kétféle hálózatosodási folyamatot különböztetünk meg: egy vertikálisat (a mozgalmi családokon belüli globális hálózatok kialakulását), és egy horizontálisat (a mozgalmi családok közötti hálózatok megjelenését. A 20. századtól kezdődően a civil társadalmi összefogások megerősödésének lehetünk tanúi. Ennek főbb okai között tartjuk számon az oktatás expanzióját, az urbanizációs folyamatok térnyerését, valamint a tömegkommunikáció fejlődését. Az 1970-es évek közepétől a sokszínű társadalmi mozgalmakon belül a környezetszennyezésre és pazarló fogyasztásra érzékeny szervezetek kialakulása figyelhető meg a fejlett világ országaiban. A természeti környezet védelmét középpontba helyező szervezetek létrejötte egyfajta válaszreakciót jelentett a sok esetben mértéktelen gazdasági növekedésre, bár ez csak később vált alternatív közös gondolati kérré."! A globalizációkritikai irányvonalak tekintetében Scheiring Gábor hét mozgalmi családot különböztet meg: zöld mozgalmak, munkásmozgalom, fogyasztóvédők, mezőgazdasági kistermelők mozgalma, radikális baloldali és békemozgalmak."? Az imént felsorolt mozgalmak, azaz a globalizáció kritikai irányvonala mentén kialakult szervezetek legnagyobb áttörését 1999 novemberében, a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization, WTO) csúcstalálkozója idején szervezett tüntetések jelentették. A WTO-csúcs eseményei A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization, WTO) egyesült államokbeli Seattle-ben megrendezett ülése a nem párt jellegű szervezetek és mozgalmak azelőtt nem tapasztalható olvasztótégelyének bizonyult. Az egymástól sok tekintetben különböző szervezetek, mint a Sierra Club, a Direkt Akciók Hálózata (Direct A ction Network), a Nemzeti Családi Farm Koalíció (National Family Farm Coalition), a Humán Társadalom (Human Society), az Első a Föld! (EarthFirst!), a Kanadaiak Tanácsa, és számos szakszervezet (AFL-CIO) , dolgozott össze", hogy mozgósítsák a környezetvédelmi, emberjogi és AIDS-ellenes aktivistákat, egyházi csoportokat, szakszervezeteket, farmereket stb.!3 Mintegy száz országból összesen körülbelül 40 ezer diák, munkás, nemzetközi szervezetek és vallási csoportok tagjai érkeztek a tüntetésre, és 700 szervezet képviseltette magát. A megmozdulások szervezését a Public Citizen nevű szervezet készítette elő. 323
