Stranica 322 [322]
OCR
gazdasági növekedés hatására az 1960-as évektől kezdődően folyamatos és egymással összefonódó zavar jelentkezett a társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerekben.? A globalizáció térnyerése következtében a mobilitási esélyek bizonyos szempontból javultak ugyan, ám a társadalmi egyenlőtlenségek továbbra sem csökkentek, a gazdagok és a szegények közötti szakadék pedig még inkább kiszélesedett. Ahogy Róbert Péter fogalmaz: , A társadalom tagjai arra törekednek, hogy mindig és mindenhol szűkösen rendelkezésre álló, s ennek megfelelően értékesebb javakból minél nagyobb arányban részesedjenek. Természetszerűleg ezt a törekvést a társadalom nem minden tagja tudja egyformán megvalósítani." Érthető tehát, hogy a probléma súlyosságára való tekintettel számos szervezet mozdult meg és szólalt fel egy élhetőbb és egyenlőbb világ megteremtése érdekében. A közelmúltban számos esetben találkozhattunk olyan példákkal, mikor a globalizációellenes kritikát az úgynevezett globális társadalmi mozgalmak fogalmazták meg. A globalizációnak — ezen belül az internetnek — köszönhető a globális civil társadalom megjelenése, melyet Helmut Anheier, Marlies Glasius és Mary Kaldor a következőképpen határoz meg: , A globális civil társadalom a család, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és egyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain túl működik." A globális civil társadalom létrejötte többek között a rendkívül fejlett információs és kommunikációs technikának köszönhető, melynek segítségével a világ különböző részein tevékenykedő, közös célért dolgozó csoportok könnyedén és egyszerűen kapcsolatba léphetnek egymással, megteremtve ezzel egyfajta országhatárokon átívelő, közös identitást. Ezen csoportok olyan laza hálózatokat alkothatnak, melyek összehangolt cselekvésben vesznek részt egy közös cél érdekében. A kapcsolódási pontok lehetnek gazdasági, politikai, társadalmi vagy — leszűkítve egy szegmensre — éppen környezetvédelmi célok (ez utóbbiakat általában , zöld mozgalmaknak" szokás nevezni). A globális civil szervezetek többsége sokféle téma mentén szerveződik és egy közös ponton, a globalizációkritika megfogalmazása mentén kapcsolódik össze." Láthatjuk, hogy a közös célért való fellépés sikerességét egyértelműen meghatározza a közös identitástudat erőssége. Ennek megteremtése viszont korántsem könnyű. A klasszikus szociológia szerint az identitás az egyén és a társadalom közötti interakció során alakul ki. Ezen interakció arról szól, hogy milyen módon vagyunk képesek saját magunkat elkülöníteni és definiálni a többiekhez képest. Barcsi Tamás rávilágít, hogy napjainkban az identitás problémájának vizsgálata a társadalomtudományi irodalom egyik slágertémáját képezi. Az identitás, mely eredendően társadalmi azonosságtudatot jelent, mára nehezen értelmezhető fogalommá nőtte ki magát. A szakirodalom által identitáskrízisként aposztrofált kifejezés globalizált világunk egy ,,népbetegségének” számít." Ahogy Tarrósy István fogalmaz: , Olyannyira vált a globális kornak sarokkövévé a ’Masikhoz’ való viszonyitás, hogy saját magunkat szükséges újrafogalmaznunk."? Állandóan mozgásban lévő világunkban éles váltásoknak lehetünk tanúi, előfordul az anarchistából lett pacifista, vagy a békés környezetvédőből lett radikális tüntető. Igazolhatjuk tehát a korábbiakban 322
