Oldal 314 [314]
OCR
szen teljességgel egyértelmű, hogy a táplálékláncok összeomlását az ember nem éli, nem élheti túl." Ilyen apokaliptikus végkifejlet? fényében Hajnal különösen helyesen állapítja meg, hogy , nélkülözhetetlen sztikség van rendszerszemléletű, holisztikus gondolkodásra", vagyis paradigmaváltásra, majd hozzáteszi, hogy , a modern tudomány és oktatás analitikusan vizsgálja, kutatja és értelmezi a világot, és a szakterületek és szakpolitikak sem képesek kezelni a világ komplexitását." Hamvas egyfelől nem habozik kijelenteni, hogy ,,a tudomány az ember mélyebb valósága iránt süket", másfelől a részterületekkel kapcsolatban is nagyon keményen fogalmaz: fölösleges bármilyen részterületekre vonatkozó , reformokról beszélni, mert a gondolat, hogy ilyen utakon lehet eljutni a megújulásig, egyszerűen nevetséges, mintha valaki a beteg testrészre recepteket ragasztana akkor, amikor már a vér is meg van mérgezve." Hamvas így látja az egész válságot: , A modern krízis vallásos krízis. Minden más függvénye ennek az egynek: politika, társadalom, gazdaság, művészet, filozófia. © Ma talán folytatná a sort: éghajlati, ökológiai. . . krízis. A tünetek és okok láncolatán visszafelé haladva helyesen fejezi be jó irányba mutató cikkét a szerző: , Soha nem volt ekkora szerepe az egyéni felelősségnek". De legyen szabad tovább mennem! Vajon elegendő-e , az egész emberiség szervezetének generális megbetegedése"" kérdésében, a megoldás reményében csakis erre támaszkodnunk? Igen is, meg nem is. Miért igen? Az igenlő választ keresve tekintsünk arra, hogy az eddigi kulcsszavak — , mentális, tudati állapotunk", ,, az ember mélyebb valósága", ,, vallásos krízis" — hogyan függenek össze. A tudományokban érvényesülő módszertani ateizmusból, miszerint a tudomány az egyes jelenségben is az általános törvényszerűséget keresi, egyenesen következik az említett süketség. A személy, a szubjektum, , az ember mélyebb valósága", az ezekkel való , foglalkozás" a vallás feladata lenne. De a keresztyén Istenben való hit hiteltelen lett. Nietzschére hivatkozva a transzcendens kapcsolat hiányát nevezi Hamvas vallásos krízisnek. A tömeg embere valóban vallástalan, de ateizmusa tökéletlen. Isten helyett a , haladás", a , fejlődés", a gazdasági törvények, pl. a versenyképesség babonájában való hit ,,dicsdségteljes” eredményeként lényegében a visszapogányosodott embertípus imperializmusa® alatt nyög a világ. ,A teljes meghddolds az anyagi princípium előtt" egyfelől belső elszegényedéshez, az élet ellaposodásához vezet, másfelől felsőbb vezetés, vagy ahogy Molnár Tamás filozófus mondja, , spirituális mag" hiányában előbbutóbb az , uralkodó erkölcsnek" is az lesz , a dolga, hogy igazolja a végeredményben egoista érdekek működésér". Ez ellen vethető, hogy önző ember mindig is volt. Az ego valóban ősidők óta, minden történelmi korban létezett, de a történelmi korokban szégyellték, ma normálisnak tartják. Alapvető különbség. A szalonképessé vált szokások, tulajdonságok , nem utolsó314
