Oldal 270 [270]
OCR
településeken ugyanekkor a két világháború hősi halottainak emlékművei vették át az eltávolított szovjet hősi emlékművek helyét. A politikai mozgalmak — ahogyan országos szinten a bős-nagymarosi vízlépcső kapcsán is történt — környezetvédelmi kezdeményezésekkel is összefonódtak. Ilyen megmozdulásokra Baranyában a garéi hulladékégető és az ófalui atomtemető ügye adott okot, erősítve a demokratizálódási folyamatot. Az Ófalu közelében tervezett atomtemetőről 1989 tavaszán alakult ki parázs társadalmi vita. Májusban a létesítmény ellenzői tüntetést szerveztek, amelyhez több politikai és társadalmi szervezet is csatlakozott, és amelyen mintegy 4000 demonstráló vett részt. A szociális és egészségügyi miniszter 1990 februárjában az MTA állásfoglalásának ellenére, egyértelműen a közvélemény nyomására elutasította az atomtemető létesítését. Jóval tovább húzódott a Garé mellett kialakított ideiglenes veszélyeshulladék-tároló telep ügye, amely 1978 óta fogadta be a Budapesti Vegyi Művek és a Pécsi Bőrgyár melléktermékeit. A kémiai anyagok szivárgásáról ugyan ellentmondásos jelentések láttak napvilágot, a közvéleményt mégis foglalkoztatta a hulladék kezelésének — elszállításának, vagy egy helyi égetőmű építésének — kérdése." Bár 1989-ben bírósági határozat rendelte el a lerakó felszámolását 1997-ig, a tervezett égetőmű a helyiek és környezetvédő aktivisták tiltakozásának eredményeként végül nem épült meg, a hulladék elszállítása pedig 2002-ig húzódott." A gazdasági átmenet visszásságai A politikai rendszerváltoztatás együtt járt a gazdasági szerkezet átalakításával, az állami tulajdon privatizálásával, a veszteséges üzemek leépítésével, és mindezek folyományaként a foglalkoztatási szerkezet drasztikus átalakításával. A legtöbb embert a mecseki bányák leépítése érintette. , Az urántermelés megszüntetésével kapcsolatos minisztertanácsi határozat óta 1850 ember vesztette el a munkahelyét. 1991-ben előreláthatólag 220, 1992-ben 1600, míg 1993-ban 1000 dolgozó lesz munkanélküli. A Mecseki Szénbányáknál a piacgazdaságra való átállás " miatt mintegy 3000-7000 dolgozó kerül az utcára." A szakminisztériumokat, önkormányzatokat, munkáltatókat és munkavállalói érdekképviseleteket tömörítő Regionális Egyeztető Fórum pályázatokkal igyekezett segíteni a vállalkozóvá válást és az átképzést, de alig 300 munkahely megteremtésére volt elegendő forrás.!! Az érdekvédelmi szervezetek elsődleges célja ezért a munkahelyek megtartása volt. Képviselőik hangoztatták, hogy nem a gazdaságtalan üzemelést szeretnék fenntartani, szót kérnek viszont az alternatív megoldások kidolgozásánál: , A totális csőd helyett jobb helyi tevékenységgel, racionalizálással a fennmaradást kívánják. A legnagyobb gátat a merev központi szabályozók, a tragikus árképzési rendszer okozza. Ezek feloldásával, a külkereskedelmi jog megadásával (egy nagy tradíciókkal rendelkező bányaüzem mentheti meg a létét." A bányabezárások és elbocsátások miatt a bányászok 1989. augusztus 30-ára tiltakozó demonstrációt szerveztek. 270
