Oldal 260 [260]
OCR
lődési" ügyekről kellett beszélniük, és ha a fertőzésekről szóltak vagy írtak, az "aprólény" kifejezést javasolta a baktérium helyett, mert az jobban "illik" (és nem konvenid/) a parasztok nyelvezetéhez — ennek révén is elkerülhető az idegen szavak ’halmozasa’ (nem kumulálása). Ha a lótenyésztésről írtak, nem volt tanácsos a paripa jelzőjeként az ’arabust’ lerövidítő arabs használata — no, nem politikai korrektsége, hanem régiessége miatt —, ellentétben az "arab" szóval, és tudniuk kellett, hogy a Lovakrul című könyv szerzője, Széchenyi István nem mágnás volt, hanem "főnemes". Kétségtelen, hogy ha a folyóirat szerzői megfogadták a tanácsot, a magyar nemzetiségű parasztok jobban értették őket. Abban már kétségeink lehetnek, hogy a néhol erőltetett magyarosítás megkönnyítette-e a nemzetiségi — szlovák, román, sváb, cipszer stb. — parasztok helyzetét. Talán nem oktalan a feltételezés, hogy a szakkifejezések magyarosításától a nemzetiségi földművesek gyorsabb magyarosítását remélték. Konklúzió Az agrárius mozgalom nemcsak az agrárszféra érdekeit védte az ipari tőkével szemben, ahogyan gyakran leegyszerűsítik. Úgyszintén nem tartható a másik vélemény, mely szerint az agráriusok kizárólag a nagybirtok elvtelen védelmezői voltak. A nagybirtok elleni támadásban demagógiát láttak ugyan, de fölismerték a földműves népesség nevelésének fontosságát. AZ ismeretterjesztésben és szakoktatásban, a nép felvilágosításában látták a megoldást a magyar vidék akkori — és nagyrészt máig húzódó — problémáira (tőke-, eszköz- és szakemberhiány). A közérthető közgazdasági, jogi, pénzügyi ismeretek oktatása elsődleges fontosságú lenne napjainkban is, e téren tanulhatnánk az agrárius mozgalomtól, amely számos kiadványban törekedett a korszerű ismeretterjesztésre. 2019. 08. 23. 1. Károlyi Sándor: A magyar munkáskérdésről. Budapest, 1895.; Károlyi Sándor: Néhány szó a magyar munkáskérdésről. Budapest, 1895.; Steuer György: Megemlékezés Károlyi Sándor grófról. Budapest, 1937. 2. Niels Arbol: A kereszténydemokrácia Európában. Budapest, 1995.; Bozóki András — Sükösd Mihály: Anarcho-demokraták. Az anarchizmus elmélete és magyarországi története. Budapest, 2007. 13.; Moses Hess, az egykori szocialista, a cionizmus előfutára javasolta először, hogy Palesztinában a , termelést szövetkezeti és más kollektív formák szerint szervezzék meg." Avineri, Shlomo: A modern cionizmus kialakulása. Budapest, 1994. 57, 174-175, 182-183. 3. A szocializmus(ok) és az anarchizmus valóban , új embert" akartak kinevelni, bár ők ezt az együttműködő embereszményt tekintették ősinek. Bozóki — Sükösd: Anarcho-demokraták i.m. 32.; A cionizmus és agrárius újkonzervativizmus esetében a kölcsönösségen és szolidaritáson alapuló 260
