Oldal 248 [248]
OCR
és a Bécshez való viszony), populárisan fogalmazva a ,,’67-esek” és a ,,’48-asok”, a , labancok" és a,,fiiggetlenségiek” konfliktusa határozott meg.? A szociális kérdés mellőzése érzékelteti a fáziseltolódást a kontinensen, hiszen a korban legfejlettebb kapitalista országban, Nagy-Britanniában már mind konzervatív, mind liberális oldalon megjelentek a szociális kérdéseket felvető gondolkodók: elég megemlíteni a konzervatív Thomas Carlyle-t, Benjamin Disraelit és a liberális John Stuart Millt. Tanulmányomban a Károlyi Sándor gróf nevéhez fűződő szövetkezeti mozgalom bemutatására teszek kísérletet. Tézisem szerint a magyar agrárius mozgalom nem vizsgálható önállóan, mert teljes mértékben illeszkedik a kor nemzetközi politikai és eszmetörténeti folyamataihoz. Meg kívánom vizsgálni, mennyiben helyezhető el a szövetkezeti mozgalom a korabeli populizmus fogalomrendszerében, utalva az ekkoriban megalakult amerikai Néppárt (Populista Párt) eszmerendszerére, amely ugyancsak a mezőgazdasági népesség érdekeinek védelmét hirdetve alakult meg.° Károlyi Sándor gróf és az agrarius mozgalom eszméi Schandl Károly 1908-ban így emlékezett a két évvel korábban elhunyt nagykárolyi Károlyi Sandor grófra, a magyar szövetkezeti mozgalom atyjára: , a szövetkezeti mozgalom, melynek sikerét ma már több mint háromezer szövetkezet hirdeti, még ma is nehezen beszéltet magáról s az uzsora, melynek leküzdésére kiadta először a jelszót, ma is szabadon pusztít falvainkban."" A szövetkezeti mozgalom úttörői: György Endre, Hajós József, Gróf Károlyi Sándor, Bernát István (A "Hangya" Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezete évkönyve az 1908. évre. Stephaneum, Budapest, 1908. 13.) 248
