Stranica 215 [215]
OCR
3. Az etnográfiai megközelítés Eric Hobsbawm megállapítása szerint a nemzet és a nacionalizmus kettős jelenség: felülről építik őket, de működésüket csak alulról elemezve, a hétköznapi emberek feltételezésein, szükségein, vagyain, reményein és érdekein keresztül érthetjük meg."§ A magyarországi nemzetpolitikák esetében ez az alulról kiinduló megértés nem más, mint a nemzetpolitikai gyakorlatok határon túli magyar kisebbségekre gyakorolt hatásainak és következményeinek megértése. Ennek kutatására azonban nem a történelemés politikatudomány, hanem a kulturális antropológia módszerei a legalkalmasabbak. Arjun Appadurai felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzet fogalmával kapcsolatos témák iránt már megjelentek az antropológiai elkötelezettség jelei, azonban a globális, a nemzeti és a lokális formációk kapcsolatának értelmezési kerete még várat magára." Az itt felvetett interdiszciplináris antropológiai megközelítés éppen ezt a célt szolgálja: lehetőséget ad a határon túli magyar kisebbségekre vonatkozó nemzetpolitikák összetett értelmezésére a bennük rejlő globális, nemzeti és lokális formációk kapcsolatainak és történelmi alakulásainak figyelembevételével. A magyarországi nemzetpolitikák mikroszinten (azaz alulról) való vizsgálatához három régióban folytatok etnográfiai terepmunkát: Kárpátalján (Ukrajna), a Muravidéken (Szlovénia) és Erdélyben (Románia). Az empirikus kutatáshoz azért választottam az ezekben a régiókban élő magyar közösségeket, mert történelmi múltjukat, demográfiai, gazdasági és politikai helyzetüket tekintve jelentősen eltérnek egymástól." Következésképpen az ebben a három régióban folytatott kutatás lehetőséget nyújt a határon túli magyar közösségek sokszínűségének kimutatására, valamint az őket érintő magyarországi nemzetpolitikák eltérő perspektívákból történő értelmezésére. Az ezekről a kisebbségi közösségekről megjelent szakirodalom három nagy típusba sorolható: 1. lokális identitást kutató monográfiák; 2. térségi-regionalis identitást bemutató kutatások; és 3. kisebbségi magyarság egészéhez kapcsolódó identitásértelmezések.°! Saját kutatásom ugyan nem illeszkedik egyik típushoz sem, valamilyen formában mégis mindegyikkel kapcsolatban áll. Egyrészt a fentebb említett három közösség kiválasztásához szükség van a határon túli magyarság általános ismeretére. Másrészt a nemzetpolitikák hatásainak és következményeinek felderítéséhez ismerni kell a regionális és lokális sajátosságokat is: az adott kisebbség interetnikus viszonyait és integrációs folyamatait. A szakirodalom szerint a nemzeti integráció legfőbb mozgatórugói a politikai szervezetek, a média és a közoktatás." Következésképpen az etnográfiai kutatásom során felkeresem és megszólítom a kiválasztott közösségek politikai és érdekvédelmi szervezeteinek képviselőit; a magyar nyelvű újságok, rádió és televíziós műsorok készítőit; valamint a magyar — illetve Muravidék esetében a két tannyelvű — általános- és középiskolák tanárait. A terepmunkára való felkészüléshez olyan szakemberekkel konzultálok, akik több éve hivatásosan kutatják a kiválasztott közösségeket, így rendelkeznek helyismerettel és személyes tapasztalatokkal, kapcsolatokkal is. Ezzel a céllal a következő intézmények munkatársait kerestem fel: Institute for Ethnic Studies (Ljubljana), Babes-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), II. Rákóczi Ferenc 215
