OCR
A nemzeti kisebbségek és a nacionalizmus A II. világháború után létrejött nemzetközi megállapodások új keretek közé helyezték az európai nemzetépítő stratégiákat. A történeti nemzetállam ideája (melynek alapja a nemzet és az állam határainak egybeesése) egyre elavultabbá vált, de a nacionalizmus eszméje nem tűnt el, csak átalakult. Mai formái szoros összefüggésben vannak a vallási, etnikai és nemzeti alapon szerveződő kisebbségekkel." Thomas Hylland Eriksen meghatározása Szerint a kisebbség csak a többség viszonylatában létezik, ami fordítva is igaz, kapcsolatuk pedig az adott társadalom rendszerhatárától függ. Napjainkban ezek a rendszerhatárok egybeesnek az államhatárokkal, következésképpen a határváltoztatással a kisebbség-többség viszonya is átalakul." Ez az ún. őshonos kisebbségek esetében kiváltképp nagy jelentőséggel bír. Európában kétféle őshonos nemzeti kisebbséget különböztethetünk meg. Egyrészt vannak azok, melyek kimaradtak a modem államalapítás folyamataiból, így nemzeti kereteiket egy, már létező nemzetállam keretein belül alakították ki (mint a skótok és a walesiek az Egyesült Királyságban, a flamandok Belgiumban, a katalánok és a baszkok Spanyolországban). Másrészt vannak olyanok, amelyek ugyan a történelem során egy adott állam többségi társadalmának részét képezték, a határváltoztatások következtében azonban egy másik állam nemzeti kisebbségévé váltak (mint azok a magyar, orosz vagy szerb közösségek, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia, a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlását követően Magyarország, Oroszország, illetve Szerbia határain kívül rekedtek). Az újkori nacionalizmusok, míg Nyugat- Európában inkább az előbbi típusú nemzeti kisebbségekkel vannak összefüggésben, addig K elet-Közép- Európában inkább az utóbbiakkal.?? Kutatasi kérdések és a kutatómunka céljai A kutatás tárgyát — tehát a határon túli magyar közösségekre vonatkozó nemzetpolitikákat — induktív módon közelítem meg. Ez azt jelenti, hogy vizsgálódásom nem valamiféle elméleti feltételezés tesztelésére irányul, hanem az első és másodkézből összegyűjtött adatokból, közvetlen és közvetett forrásokból kiindulva halad az általános meghatározások felé. Éppen ezért hipotézisek helyett a következő kérdéseket fogalmaztam meg: 1. A történelmi magyar nemzeti törekvéseknek milyen aspektusai vannak jelen Magyarország mai nemzetpolitikáiban? 2. Hogyan determinálódik törvényesen az anyaország szerepe Magyarországon, és ez hogyan hat a belpolitikai versenyre és az ország külkapcsolataira? 3. Hogyan bírálják a határon túli magyar kisebbségek az őket érintő, feléjük irányuló magyarországi nemzetpolitikákat? Míg az első kérdés a kutatás tárgyának történetiségére utal, addig a második és a harmadik kérdés a benne rejlő globális és lokális összefüggésekkel foglalkozik. Az utóbbi két kérdés orientációját tekintve — John Galtung békekutató (peace researcher) a konfliktusok tanulmányozására alkalmazott négyszintes modellje"! alapján — a következő szintekre bontható: a megaszinten a civilizációk közötti konfliktusokat találjuk (wes209