Stranica 207 [207]
OCR
ós folyamatok olyan gazdasági, politikai és társadalmi változásokat idéztek elő, melyek hatással vannak az egész emberiségre.? Kérdéses azonban, hogy e folyamatok összessége egy homogén, transznacionális világot hoz-e majd létre, melyben az államhatalom és a kormányok nemzeti törekvései jelentéktelenné válnak. A nemzeti identitás mind a mai napig az önmeghatározás és a világrend konstrukciójának alapját képezi, és a jóslat, miszerint a nacionalizmus korának vége lenne, korántsem tűnik közelinek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nemzeti törekvések ugyanolyan formában vannak jelen, mint a modern nemzetállamok kialakulásának kezdeti időszakában. A nacionalizmus is — mint ideológia, mint populáris kultúra és mint politikai hitvallás — átalakult az új gazdasági és társadalompolitikai feltételekhez igazodva, de alapjait a már több évszázados tervszerű nemzetépítés stratégiái képezik. !! A nemzet és a nacionalizmus fogalmai A nacionalizmus a nemzeti egység, a nemzeti önrendelkezés és a nemzeti identitás politikai szférában való megjelenése, illetve az ezeket a nemzeteszméket igazoló, legitimáló ideológia." A nacionalizmus nem általánosítható, történetileg változó formákban alakult és eltérő érzelmekkel telítődött. A nemzet fogalmának — ami ennek a sokrétű és változó politikai eszmerendszernek a központi fogalma — pontos meghatározását több paradoxon is megnehezíti.!? Egyrészt a nemzetek objektív modernsége (a történészek szemszögéből) szemben a szubjektív régiségükkel (ahogyan azt a nacionalisták látják). Másrészt a nemzetiség formális egyetemes jellege (mindenki rendelkezik nemzetiséggel) szemben megjelenésének partikularitásával (azt mindenki másképp éli meg). Harmadrészt a nacionalizmus politikai hatalma szemben filozófiai—elméleti szegénységével. Más izmusokkal — mint a liberalizmus, konzervativizmus vagy a szocializmus — ellentétben a nacionalizmus kialakulása nem köthető olyan nagy gondolkodókhoz, mint J ohn Stuart Mill, Edmund Burke vagy Karl Marx. Tudományos meghatározásával jóval kialakulása után, csak a 20. században kezdtek el foglalkozni. Részben ezekből a paradoxonokból fakad, hogy a nemzet definíciójához szükséges kritériumok az egyes szerzők szerint igen eltérőek: vannak, akik jelentését objektív csoportképző ismérvek alapján próbálják meghatározni (közös nyelv, történelmi múlt stb.), míg mások a szubjektivitásra helyezik a hangsúlyt. Ez utóbbi egyik legelismertebb példája Benedict Anderson meghatározása, miszerint a nemzet egy , elképzelt politikai közösség, melynek határait és szuverenitását egyaránt veleszületettnek képzelik el”.‘* Mindezt összevetve, a nemzet (mint társadalmi nagycsoport) és a nacionalizmus (mint nemzetelvű ideológia) olyan sokdimenziós fogalmak, melyeket nem lehet egyetlen általános kritérium alapján definiálni. A fogalmi meghatározás mellett szintén sok vita tárgyát képezte a nemzetek és a nacionalizmus kialakulásának folyamata. A ma leginkább elfogadott konstruktivista elmélet szerint a nemzetek a modern kor szüleményei. Ennek az elméletnek a képviselői a modern nemzetépítés előzményeként a 18-19. században tapasztalt társadalmi, politikai és technikai változásokat szokták kiemelni, különös tekintettel a közoktatás intéz207
