OCR
az elsuhanó zarándokvonat utasait, és elmondásuk szerint magyarságukban erősödnek ezáltal. A gyimesiek ünnepi élményeinek formálódásához nemcsak az ünnepi rítusok, és ünnepi beszédek járulnak hozzá, hanem az egyes ünnepi terek, helyszínek, illetve az idegen és ismerős ünneplőkkel, turistákkal való találkozások, beszélgetések is. Az ünnepi terek többféle módon hatnak a résztvevők ünnepi élményeire: feltételezésem szerint, míg a nemzeti szimbólumokat megjelenítő helyszínek a nemzeti érzések erősítésének kedveznek, a vallási terek inkább a vallásos élményeket serkentik. A már említett Ilyés Zoltán egyértelműen kimutatta, hogy a résztvevők (elsősorban a magyarországi zarándokok) célja elsősorban saját nemzeti érzéseik megerősítése, a nemzeti és ideológiai közösséghez tartozás demonstratív megélése, megmutatása. A magyarországi és erdélyi résztvevők széles körének motivációit tekintve Ilyés szekuláris zarándoklatról beszél, ahol a helyet elsősorban nem vallásos búcsúnyerési céllal keresik fel, hanem nemzeti érzéseik, a magyar kisebbséggel való szolidaritásuk és ideológiai összetartozásuk felmutatása a cél." Ilyés megállapításait egy másik emlékkönyv markánsan eltérő, elsősorban vallásos tartalmú bejegyzéseivel egészítem ki. Ahogy azt említettem, az emlékhelyen, zarándokhelyen az őrház mellett a kontumáci templom emlékkönyve is lehetőséget biztosít az emlékek, élmények megörökítésére. 2013. május 18-a és 2014. június 22-e között kelt, összesen 310 bejegyzés alapján próbálok néhány megállapítást megfogalmazni. Mennyiben mások a bejegyzések, mint ahogy azt az őrház emlékkönyve esetében láthattuk? Szemben a vasúti őrház emlékkönyvének szövegeivel, a kontumáci templom emlékkönyvében csak elvétve találunk nacionalista hangvételű bejegyzéseket, megjelenik ugyan pl. Nagy-Magyarország gondolata, az ezeréves határ visszaállításának óhaja, Trianon bánata, de sokkal jellemzőbb a szent hely, a templom és a hősi emlékmű dicsérete, valamint a vallásos élmények, a vallásos zarándoklat emlegetése: , A jó Isten áldása legyen ezen a zarándoklaton!" A hely, a templom, az emlékhely és a helyi emberek szépségének, jóságának felidézése mellett a leggyakoribb szövegcsoport a kegyhely felkeresésének személyes, vallási és egyéb, nem feltétlenül nemzeti jellegű motivációiról árulkodik. A bejegyzők részletesen leírják, hogy miért keresték fel a pünkösdi búcsú keretében a gyimesbükki kontumáci templomot. A bejegyzők kilétére csak következtetni lehet: többségük magyarországi zarándok, illetve erdélyiek, kis százalékban pedig gyimesi magyarok és románok. Több példát találtam arra, hogy az egykoron Gyimesből elszármazottak a szüleik, nagyszüleik emlékére utaznak Gyimesbe, a határhoz: , XY vagyok Tolna megyéből Bátaszékről. Édesapám emlékéért jöttem vissza mivel ő már nem jöhetett. Gyergyóújfalusi születésű volt. Családommal jöttem, Y-nal és menyemmel, Z-vel. Gyönyörű a vidék. Köszönjük, hogy itt lehettünk" (2013). Gyimes ebben a vonatkozásban magát Erdélyt jelenti, egy emblematikus erdélyi települést: , Magyarországról jöttünk X és vőlegényem Y Nógrád megyéből egy Szécsénke nevű kis faluból. A dédnagymamám innen származik, ezért visszalátogattam. XY emlékét hoztam vissza" (2013). A bejegyzésekre egyöntetűen jellemző, hogy Istennek és Szűz Máriának köszönik meg, hogy eljuthattak Gyimesbe. A második szövegtípust az 201