Stranica 197 [197]
OCR
vallási, politikai eseményeknek, a gazdasági beruházásoknak, és a tömegszórakoztatásnak is. 2008-ban a magyar pünkösdvasárnapi búcsú ellensúlyozására a gyimesbükki és palánkai román tudáselit ,,ellen-rendezvényt” kezdeményezett a palánkai Rebreanuemlékműnél, de ezt a bákói hatóságok biztonsági megfontolásokból nem engedélyezték. Politikai válaszreakcióként — a 2010-ben felavatott magyar hősi emlékmű közelében — 2012 októberében egy újabb román hősi emlékművet avattak. 2011 pünkösd vasárnapján pedig, amikor a római katolikus és az ortodox húsvét, s ezáltal a pünkösd is kivételesen egyazon napra esett, a gyimesbükki ortodox egyház nagyszabású, ünnepi ellendemonstrációt tervezett, melyet a település magyar polgármestere és Bákó megye prefektusa is engedélyezett. Rusalii a Kárpátok közepén elnevezéssel szent liturgiát tartottak a gyimesbükki ortodox templom kertjében, ünnepelve a pünkösdöt és megemlékezve a hősi hallottakról. Egy olyan román nemzeti—vallasi ünnepség hagyományát próbálták megteremteni, amilyennek a korábbi években csupán a gyimesi magyarok rendelkeztek. Az új ünnepi tematikával, az ünnep látványosabbá tételével a helyi román ortodox közösség Számára kívántak alternatívát adni a körükben is népszerű pünkösdi magyar csíksomlyói és gyimesbükki ünnepek helyett. A 2011-től szerveződő ortodox pünkösdi fesztivál apropóján a helyi ortodox egyház saját tereket, ünnepi rítusokat és az ünnep etnicizált emlékezetét kezdte el kialakítani és forgalmazni. Az ünnep egyik reprezentatív helyszíne a gyimesbükki Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok ortodox temploma lett. A kiválasztás oka elsősorban az volt, hogy Gyimesbükkön ez volt az első, 1800-ban a helyi románok által emelt görögkatolikus kőtemplom, amelyet ők az igaz hit templomának tekintenek. Az ortodox templomkert mellett az első gyimesbükki görögkatolikus fakápolna emlékhelye is fontos ünnepi helyszín lett, melyet Gyimes legrégebbi román szakrális emlékhelyeként tartanak számon. A helyi egyház képviselői és több gyimesi román értelmiségi is amellett érvel, hogy ez a fakápolna már jóval a katolikus kontumáci templom létesítése előtt is állhatott. Az egykori kápolna helyszínét, egy katonai térkép alapján egy gyimesbükki domboldalon, a Podison azonosítottak be, s azt bádogtetővel fedett kereszttel jelölték meg. Míg az első évben az ünnepet az ortodox templom kertjében tartották, a második évtől a szent liturgiát körmenettel, és a Podisra tett zarándoklattal egészítették ki. A pünkösdi ünnep vonatkozásában egy olyan rituális idő, az ünnephez kapcsolt olyan rituális múlt kialakítására törekednek, amely lényegében a helyi etnicizált történelem dákoromán kontinuitás mitoszaval kevert változatát adja. Az I. és II. világháborús honvédő hősök tettei mellett a dicsőséges ókori idők határvédelméről is megemlékeznek. Az elmúlt években a fesztiválhoz kapcsolódó nyilvános reprezentációkba egyre több olyan elem épült be, amellyel a pünkösdi ünnepségek ortodox liturgikus rítusai mellett a bizánci keresztény szokások és a kereszténység előtti pogány, dák-trák, illetve római elemeket, és egyben azok továbbélését hangsúlyozták. Az ünnep hivatalos ortodox keresztény értelmezését követve a pünkösd eredetét, annak végső formájának kialakulását az apostoli időkhöz kötik, ugyanakkor kiemelik egy ókori rózsaünneppel, a Rosaliához való feltételezett kapcsolatait is. A helyi tanárok kérésére a gyimesi ortodox gyermekek és sok felnőtt 197
