Stranica 187 [187]
OCR
lom híreként gyakran szárnyra is kel a faluban, számos elképzelés ugyanakkor megmarad az egyes lakodalmi mikroközösségek, beszélgető-társaságok, baráti társaságok körein belül. Előfordul továbbá, hogy kisebb baráti körök ideiglenesen egyesülnek, illetve jellemző az is, hogy egyesek felkeresik más baráti körökhöz csatlakozott ismerőseiket és szóba elegyednek velük. Így egymással párhuzamosan többféle, akár egymással versengő interpretáció is forgalomba kerülhet. Megfigyeléseim szerint a lakodalmi násznép alapvetően baráti körök szerint szerveződik. A lakodalmi ceremóniamester az ültetés során külön ki is emeli, hogy mindenki a barátai mellett foglaljon helyet: , A zöbbi vendégnek pedig nem mondom el, hogy hova üljenek, mindenki megtalálja a saját baráti körét, a saját maga helyét" (2008). Az olyan lakodalmakat, ahol a résztvevők nem találnak jó baráti társaságot, rossz lakodalmaknak, rossz mulatságnak tekintik: , Annyit sírt volt egész éjjel, annyit, hogy én is kellett sírjak vele /.../, hogy nem kapta meg a baráti társaságot Se, egész éjjel sírt" — mesélte egy édesanya huszonéves leánya kellemetlen lakodalmi élményét még 2007-ben. S e lakodalmakban szerveződő ideiglenes baráti társaságok, baráti körök mikrocsoportjai és kapcsolati szálai mentén gyakran fogalmazódnak meg olyan identitás-narratívák, amelyek vagy az etnikus határkonstrukciót vagy a határok ideiglenes felülírását szolgálják. A baráti kapcsolatok efféle funkcióiról, összefüggéseiről ez idáig keveset tudhattunk, ugyanis néhány kivételtől eltekintve a hazai és a nemzetközi néprajzi és antropológiai kutatások egészen a közelmúltig mellőzték a barátság-tematikát." A korábbi kutatások során az antropológusok figyelmét lekötötte a rokonsági és a szomszédsági viszonyok vizsgálata. Elsősorban az erős, megkötő kapcsolatokat elemezték, a lazább kötésű ismeretségeknek nem szenteltek kellő figyelmet, és nem ismerték fel, a gyakran a rokonság, vagy éppen a szomszédság fogalmait is átfedő, azokkal érintkező barátság fontosságát. Tehát az emberi kapcsolatok szomszédság-, illetve közösségszintű megközelítése gyakran elhomályosította a barátságok szerepét. S ha előtérbe is került a barátság intézménye, akkor is inkább annak formális aspektusaira, a kötelezettségek cseréjére, a munkakapcsolatokra és a rituális rokonságra," vagy a patrónus-kliens viszony vizsgálatára figyeltek." Én viszont a barátság formális vonásai mellett figyelni kezdtem az informális, személyes tényezőkre, így például a barátságok identitasokra gyakorolt hatásaira is. Alaposan körüljártam a gyimesiek különféle, kontextusfüggő barátságmeghatározásait, és számba vettem az egyes barátságtípusokat, s azok mindennapi szerepét is. Először bemutatom az egyes barátságtípusokat az identitasokkal összefüggésben. A gyimesiek a megélt érzelmek terén különbséget tesznek a közeli barátságaik: szívbéli barátságaik, pajtásbarátságaik, jó szomszédjaik, családi barátságaik, különösen szeretett komáik, illetve lazább, felszínesebb ismeretségeik és barátságaik között. A barátság nem egy bizonyos típusú viszonynak, hanem sokkal inkább az emberi kapcsolatok egy aspektusának tekinthető. Mind a közeli, mind a felszinesebb barátok között feltűnhetnek a rokonok, családtagok, szomszédok, komák, iskolatársak, munkatársak, gyimesi románok, magyarok, vagy akár magyarországiak is. Míg az idősek elsősorban a kötelezettségeken, kölcsönös függőségen alapuló baráti kapcsolataik fontosságát hang187
