Oldal 147 [147]
OCR
A Marx200 vége, avagy egy Marx-értelmezés leporoltatása Balibar filozófiájában A.Gergely András A tavalyi év a komplimentek és emlékvilágok terén pazarul gazdag volt: elég az I. világháború centenáriumát, Görgeyt, Horthyt, Ceausescut, Tisza Istvánt, Gavrilo Principet, Nassert, a prágai tavaszt, Martin Luther Kinget, a diákforradalmakat, a Kennedymerényletet, Miklós cár halálát és az északír konfliktusokat említeni... Ráadásul a politikai gondolkodás jeles napjaihoz kapcsolódott Karl Marx születésének 200. évfordulója is. S ha az elméletek és a hatalmi függőség témakörére vetjük pillantásunk, ugyancsak jubileumi kötet került a magyar könyvesboltok polcaira Louis Althusser: Marx — az elmélet forradalma alakjában (1968), Althusser tanítványa, Étienne Balibar pedig épp huszonöt éve publikálta alapművét La philosophie de Marx címen (1993). A Typotex , Radikális gondolkodók" sorozatában kiadott, Marx filozófiája című mű példányait mindenesetre rögtön elkapkodták. Ugyanakkor ne tévesszen meg bennünket népszerűsége: tudományos könyvről van szó, és nem ponyvaregényről. De regényes maga a tudáshistória, és benne az értelmezések kalandja, a feldolgozások horizontja, a cselekmény minapisága és a nyomozás furfangja. Gyanakodjon, aki akar, olvassa máshogy, ha tetszik, essen neki osztályelméleti kritikával, vagy az , elavult államideológia" vehemens elutasításával, sőt akár az , ortodox marxizmus" nyugati szemléletével. . . — Balibar mindenképp az egyik legnagyobb hatású francia filozófus, jószerivel talán az egyetlen a ma még élő marxisták közül (77 éves), akinek a Marx utáni gondolkodási konvenciók alapján még van, még lehet mondanivalója a 19. század egyik legfőbb szellemi forrásáról. Persze, kihívó és provokatív gondolkodási cselnek tetszik talán egy filozófus gazdaságfilozófiai forrásmunkákat elemző , dial-matos" cáfolata, vagy akár téziseinek filozófiatörténeti áttekintése, befogadás- és értelmezés-elméleti alaprajza, kronológiai és megismeréstörténeti alternativákat vázoló felületvakolása is. Akik minden ilyesmiben valamiféle világméretű ös-szeesküvés kisszerű tudós-cselét látják, legott fölkiálthatnak: minek a 21. században ilyesmit kiadni?! 147
