Stranica 128 [128]
OCR
tikájával. Erről idővel már maga is megállapítja, hogy a kulcsproblémák a kortárs empirikus vizsgálatok tükrében a modellek egzakt ismertetésén túl a társadalom politikai ezt gazdagítja immár, a jóléti és projektalapú redisztribúció" részletes, úttörőnek Számító" bemutatása, továbbá , a társadalmi tőke, a területiség és integráció összefüggéseinek leírása, a rétegződés, a normák, a fogyasztás és integráció összefüggéseinek az elemzése, illetve a kapcsolatok integratív szerepének az elemzése". A sokrétű és átfogó igényű megközelítés ezúttal az értéknormák, kapcsolatok és a lakóhelyiség dimenzióival is gazdagodik! Ez pedig fontos lépés, éppenséggel nem az integrációs problematikák ellenében, hanem azok irányában! Másfelől a kutatás, szerkesztés, megértetés szempontjai között érdemi hangsúlyt kap a rétegződés és változás, a társadalmi beilleszkedés és a viselkedésmodellek szerinti átvagy újratagolódás szempontja is. A kérdésről a kötet kifelé tükrözött képe szerint a , magyar lakosság politikai viselkedését, cselekvéseit és értékorientációit valójában kiindulva. Nem a társadalom szerkezete és állapota határozza meg a politikát, hanem sokkal inkább a politika integrálja a társadalmat" — szól a kardinális meglátás." Ez pedig részint megerősíti az előző bekezdésben már megjelenő aspektust, részint pontosítja azt, tónust ad neki, aláhúzza a jelentőségét. Kovách Imre több rendszerváltás utáni kötetéről nemcsak ismertetőket írtam, s nem csupán kutatóintézeti kollégája voltam több évig, de épp az általa kialakított fiatal kutatói csoport egyre izgalmasabb és egyre mélyebb szakmai érdeklődésének kialakulásában látom Kovách eredményességét, semmint a további derivátumok és táblázatok tartományaiban. Úgy vélem tehát (az itt idézett, Kovách által bevallott perspektívatorzulás mellett, sőt ennek ellenében is), hogy ami a struktira-specifikus leíró modellalkotásban éppen az utóbbi másfél-két évtizedben nóvumként jeleníthető meg, az valójában a fókuszváltás, a horizont-tágulás mögöttes oka is lehetett. Ugyanis aminek egykor a társadalmi , struktúra- orientált" szervezeti adatok látószögében mindenkor prioritást kellett kapnia, szükségképpen egészült ki a nemcsak szervezet-specifikus, hanem éppen az érték- orientált, gyakorlat- orientált (és idővel persze a haszon- orientált, piacorientált, gyakorlat- orientált, kommunikatív szférákat átható) másféle mikromodellek társadalmi tényeivel és normatív rendszereivel, s nem utolsósorban az , adaptációs stratégiák" Habermas által kidolgozott, Papp Zsolt által közvetített másik kulcsfogalmával, a kultúra-orientált aspektussal. Úgy látom, ezért úgy fogalmazom tehát, hogy a Max Weber-i értékmentesség követelményével az 1980-as években még , objektiválható" tudást legitimáló hazai struktúravizsgálatok (talán éppen a rendszerváltás során kibontakozni kezdő) kapitalizmus és polgári demokratikus tervszabályozási átalakítás következtében mintha igényt formálna immár arra, hogy a virtuálisan kialakult új társadalmi struktúra és integrációs modell ellenoldalán végre elkezdje észrevenni a térbeli tagoltság szabta másságokat. E másságok között meg olyanokat, mint a polgári világ formális—ideológiai—értékrendi egyenlőségteremtő szabályozottságának hátterében meghúzódó esélyegyenlőtlenségi versenyhelyzetek, a gazdasági kihívásokból fakadó leszaka128
