Stranica 125 [125]
OCR
akik megépítjük a társadalom egészét. Még azt a kicsiny helyet, teret, szerepet is mások alkotják meg, amennyit egyáltalán betölthetünk. S ki mások, s miért s mit alkotnak, meddig és kinek a hasznára. ..? A kötet, amelyről alább szólok, Kovách Imre szerkesztésében jelent meg, a Társadalmi integráció — AZ egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban címet viseli.! A társadalmi struktúráról szól tehát, vagyis szerkezeti egészről, szervezeti teljességről, rétegeiről, összetételéről. Másik cím-komponens az integráció, vagyis a befogadó-felfogó, keretet adó és összetartó mozzanat, a részek szerves összességének működési főelvét képviselő fogalom. A szerkesztő társadalomkutató, szociológus, egyetemi oktató, akadémiai doktor, évtizedek óta elismert szaktekintély. Ha van modellje vagy kiadói-szerkesztőségi alapmintája az olyan írásoknak, melyek tanulmányként vagy kiadványok ismertetőjeként szerepelnek, megpróbálok annak megfelelni — de ez egy tizenhárom tanulmányt tartalmazó, vaskosabb kötet esetében sosem lehet sematikus, amiképpen a szóbanforgó kötetek sem sematikusak soha. Olykor azonban kétségtelen alapélmény lesz: mintha ezt már ismerném, erről már olvastam volna, itt vagy ott már tárgyalt témakört látnék benne, s vagy a szerző-szerkesztő ugyanaz, tehát mintegy kész a , tapasztalat" a megismerésről, vagy a témakör ismétlődik... Sokszor így érzem magam, mikor az utóbbi évtizedek főbb társadalomtudományi műveit tekinteném át: vissza-visszaköszönnek címek, szerzői körök, tematikai univerzumok — holott épp így, éppen ezeket az írásokat még biztosan nem ismerhetem. . . ! Ekképpen jártam a Kovách Imre szerkesztette másik, korábbi kötettel is: mintha egyszer már írtam volna róla, mintha már visszaköszönnének a táblázatok, fejezetek témakörei, a kulcsszavak, s a szerzői kör... Ám ha közelebbről nézem, korántsem , megvolt ismeret" ez, S épp e közeli pillantás , áttekintő" sémává válása téveszt meg. Ugyanis számos kutatói és érdeklődési kör kíván integrációs mechanizmusokkal foglalkozni, s bizonnyal ezek között sem utolsó Kovách Imre kutatástörténete, mely évtizedek óta három-öt évenként vissza-visszatér a társadalmi integráció alapkérdéseinek kutatása, s az eredmények összegzése felé. A szóban forgó, munkatársaival közösen szerkesztett kötete is a Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon címet viseli; talán innen a hasonlóság képzete!? A kötetcím , ismétlése" vagy tematikus azonossága annyiban indokolt, hogy Kovách szinte egész szakmai életútja a rétegződés kérdései, az integráció mechanizmusai, e mechanizmusok és a társadalmi tagoltság alapkérdései körül keringett, ami talán korábban mechanikus strukturális modell névvel illethető lett volna, ma már egyre többször , integrációs" problematikaként jelezhető. Mindemellett újabb írásaiban jellegadó szerepet nyert a kulturális tőke, az elbizonytalanodás, a normák és értékrendek társadalmakat átható tónusa — mondhatnám úgy is: valamely emberközelibb, életképszerű megjelenítés. S éppen e szempontból izgalmas a , jelenkori" tónusú 2012-es kötet tartalmának összehasonlítása a 2017-es integrációs/dezintegrációs témaválasztással. A korábbi — ezt fölöttébb hangsúlyozni kell! — rendkívül impozáns szerzőgárda bevoná125
