OCR
ben igyekszik elsajátíttatni a diákokkal, és a tudást — jelen esetben a történelmit — gyakorlativá próbálja tenni. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a középiskolai történelemtanítás hazai környezetét sem.?! A 2012. évi (és jelenleg is érvényben lévő) Nemzeti Alaptanterv? és kerettanterv"? szerint 9-10. osztályban heti kettő, 11—12. osztályban heti három történelemórában kell dolgozni, ami kevesebb, mint korábban. Bár az is igaz, hogy az iskolák ettől helyi szinten eltérhetnek pozitív irányba. A 2012 előtti tananyagtartalom-mennyiség nem nőtt, viszont jelentősen átstrukturálódott: 9. évfolyamon magyar és egyetemes történelemből is el kell jutni 1490-ig (korábban 10. év második feléig kellett ezt teljesíteni), 10. évfolyamon 1848-ig, 11. évfolyamon pedig 1945-ig. Mindezt heti két órában, ami a történelemórákat eszelős rohanássá teszi, amelynek során a tanár rengeteget magyaráz, míg a diákok aktivitása kevés teret kap. A helyzet 12. évfolyamra lesz jobb, mert ott a tananyag , csak" 1945-től 2010-ig tart. Ezzel viszont az a probléma, hogy a 2017. tavaszi történelem érettségi tartalmában — a korábbiakhoz hasonlóan — 8090-ban a 9-11. évfolyamos anyagot öleli fel, pont azt, amellyel végig rohanni kellett. A melyik anyagrészekre a legtöbb idő jutott, azokból kérdezték a legkevesebbet. Azaz a kimeneti szabályozó nem fedte a bemenetit. (Ebben sem: a kétnyelvű történelemoktatás egyik , rákfenéje", hogy 2012 óta világtörténetet angolul, a magyar történelmet magyarul kell tanítani, miközben a történelem angol nyelven tárgyból az érettségi nyelve teljesen az angol.) Ebben a helyzetben nem lehet tisztán a CLIL szerint tanítani, de mind az idegen nyelven, mind pedig a magyar nyelven történő középiskolai történelemoktatásban át lehet venni bizonyos feladatokat, ötleteket. Persze fontos megjegyezni, hogy a hagyományos magyar elméleti és gyakorlati történelemoktatási módszertani kultúra is ismeri a munkáltatás fogalmát, és a gyakorlásnak, tanulási aktivitásnak is számos lehetőségét veti fel. Ezeket nem ismertetem, de azért az az állítás megkockáztatható, hogy a gyakorlás a magyar középiskolai térténelemtanitásban elválik az új információ elsajátításától, sokkal inkább annak konszolidálására szolgál. A CLIL-ben ez teljesen más. Álljon itt néhány példa. (1) A hazai történelemtanítás is ismeri a forrásolvasást, ellenben CLIL-ben egy tanár például mondatokra vágná fel a forrás szövegét, és nem csak az lenne a feladat, ami egyébként (elolvasni, megérteni, a feladott kérdésekre válaszolni), hanem előbb sorrendbe kellene rakni. Azaz a szöveggel először mint nyelvi produktummal kell dolgozni, ami segíti például a szövegalkotási stratégiák megértését. Ha ezt magyar nyelvű forrással csináljuk magyar történelemórán, akkor nem csak tematikusan valósul meg a történelem és a magyar nyelv és irodalom tantárgy integrációja (azaz nem merül ki abban, hogy a magyar tanár néha tanít egy kis történelmet és viszont), hanem kompetencia szinten. Ha ugyanez a feladat angol nyelvű történelemórán, akkor az angol és a történelem tárgyak között valósul meg a kompetencia alapú integráció. (2) Nagyon fontosak a CLIL-rendszerben az ún. grafikus szervező elemek. Ezekkel több feladat végezhető, időkerete változhat, kiadható papíron, vetíthető ppt-diára, vé83