OCR
A hazai két tanítási nyelvű oktatás a tudásalapú társadalomban! Illik Péter A sikeres számítógépes keresés titka a megfelelő kérdésfeltevés. Pontos kérdés hiányában a világ összes adatához való hozzáférésnek sem volt semmi haszna. " (Ken McClure) Domschitz Mátyás vitaindítónak szánt írása? a Facebook-hírfolyam részeként jutott el hozzám — ez kiválóan példázza az információs társadalom egyik legfontosabb jellemzőjét, az információ mobilitását, amely jó esetben a konstruktív társadalmi vitát és információszerzést szolgálná vagy szolgálhatná. Az írást alapvetően, mint történész és 15 éve angol nyelven történelem tárgyat tanító középiskolai tanár szemlélem, és élek kérdésekkel vele szemben. Első benyomásom az, hogy egy nagyon elméleti írásról van szó, ami felhívja a figyelmet arra a — szerintem — nem szerencsés tényre, hogy az oktatásról megnyilatkozók zöme szakember, azon belül is elméleti szakember: akadémiai kutató, felsőoktatásbeli szakértő, publicista, politológus vagy kormányzati-hivatali dolgozó. Így erre a rendszerre általában , makro szemmel" néznek. Ugyanakkor azok, akik a , mikro szinten" vannak, akiknek élő kapcsolatuk van a középiskolával (szülők, diákok és tanárok) kevéssé vesznek részt a diskurzusban. Ez az oka annak, hogy nagyon gyakran kimaradnak olyan gyakorlati megfontolások az elemzésekből, mint például az, hogy idehaza a középiskolai tanárok heti 22—26 órában tanítanak, míg Romániában és Lengyelországban is ez az óraszám 18.° De ugyanígy érdemes lenne szemügyre venni a diákok túlterheltségét is, nem csak az óraszámokat (heti 32—36 óra), hanem az órák elosztását is, vagyis hogy gyakran olyan órák (pl. matematika) kerülnek 6-7. tanórába, amelyek megkívánnák a szellemi frissességet. Második benyomásom pedig az, hogy e vitairat hazai közoktatásra vonatkozó állításai mögött egy alapvető paradoxon húzódik meg, ami igen jellemző a — joggal — kritikus hangütésű, elsősorban liberális! szemléletű írásokra: mégpedig az, hogy a tudásalapú tárasadalom csak úgy van. Nem, ezt kialakították, mégpedig éppen azok az emberek, akik a korábbi , elavult oktatási szemléletben"? kaptak nevelést, és a nem mai értelemben vett tudásalapú társadalomban nőttek fel. Az ellentmondás feloldása az, hogy a korábbi, ma elavultnak tekintett módszerek is alkalmasak voltak gondolkodási készsé77