Oldal 69 [69]
OCR
Tudomány és tudománypolitika — 2019 Magyarországán Beszélgetés Póla Péterrel, az MTA KRIK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály osztályvezetőjével Az Akadémia körüli küzdelmek 2017 nyarán kezdődtek a költségvetés körüli vitákkal, a konfliktus viszont jóval mélyebben gyökerezik. Mik lehetnek az átalakítás valódi mozgatórugói? — Ha a kormányzat a tudomány szabadságát akarja felszámolni, annak lehet olyan célja, hogy konzerválja a hatalmat. Potenciálisan gyengítheti ugyanis a hatalmat, ha valaki megkérdőjelezi a politikusok azon megnyilatkozásait, amelyekkel a saját kutatásai alapján nem érthet egyet. Nem elsősorban ideológiai, hanem szakmai egyet nem értésről van szó. Ha a kormányzat állít valamit, arra az lehet a válasz, hogy ez nem így van, az eredményeink alapján nem ennyi a szegények száma, nem ilyenek a mélyszegénység mutatói, az oktatás nincs jó helyzetben. Ilyen értelemben a tudomány veszélyes lehet a hatalomra. Ha közelebbről tekintünk a kérdés anyagi vonatkozásaira, azt azonnal kizárhatjuk, hogy az akadémiai kutatóhálózat fenntartása jelentősen terhelné a költségvetést. Tudjuk, hogy pl. stadionokra hány milliárd megy el, ehhez képest az Akadémia költségvetése nem jelentős tétel. A leggazdagabb magyar (tudjuk, ki) vagyonából az MTA kutatóintézet-hálózatát több mint tíz évig finanszírozható lenne. Az MTA vagyonának viszont lehet jelentősége, de szerintem még ennél is többet nyom a latban, hogy 2020 után megváltozik az EU finanszírozási struktúrája. Míg számottevően csökken majd az európai strukturális és beruházási alapok több eleme (például az agrárköltségvetés), addig valószínűleg jelentősen növekedni fog a kutatás- fejlesztésre, és azon belül nem csak az alkalmazott kutatásokra, vállalati innovációkra, hanem az alapkutatásokra fordítható összegek aránya is. A vita tétje tehát — sarkosan fogalmazva — az, hogy csökken az EU-s támogatások kormánytól független elosztása. A minisztériumban alighanem már látják, hogy át fog alakulni az Unió finanszírozási szisztémája: több pénz lesz ugyan kutatás- fejlesztésre, de azt nem a tagállamok kapják meg, hogy a saját pályázati rendszereiken keresztül osszák tovább, hanem Brüsszelből közvetlenül hívhatják majd le a kutatóintézetek vagy kutatócsoportok. Ebben a helyzetben a kormánynak úgy kell optimalizálnia az intézményrendszert, hogy minél több pénzt vehessenek ki a pályázatokból. A kabinet kommunikációja szerint persze a cél a 69
