Oldal 63 [63]
OCR
akkor a hátrányosabb helyzetű térségek településeit célszerű preferálni, szemben a kedvezőbb, vagy kifejezetten jó helyzetű térségek településeivel. A 3. számú táblázat adataiból látszik, hogy a nem kedvezményezett (vagyis nem hátrányos helyzetű) járások települései kétszer nagyobb arányban részesültek támogatásban, mint a leginkább hátrányos, komplex programmal fejlesztendő járások települései. A forráskoncentráció itt is ajobb helyzetben lévő településekre irányul. 3. táblázat — A 2016. évi kedvezményezett járáskategóriák szerinti csoportok (Forrás: saját szerkesztés a közzétett döntési lista alapján) Az alsó és felső értékhatár oszlopában a fejlettséget jelző komplex mutató szélsőértékeit tüntettük fel. Alsó Felső Támogatott || Támogatás értékhatár értékhatár szára (db, (MED Legnagyobb — 46,96 77,15 181 2133 népességű települések Nagyobb aa 34,80 46,96 142 2 027 népességű települések Kisebb seem 31,09 34,80 45 574 népességű települések Legkisebb 18,62 31,09 93 1265 népességű települések Az 1. számú térképről az is leolvasható, hogy hazánkban létezik tizenhét olyan leghatrányosabb helyzetű járás, ahol a támogatott települések száma nulla, vagy maximum kettő. Mindeközben a sokkal jobb besorolású és helyzetű járások települései nagyságrenddel több támogatásban részesültek. A pályázati döntés eredményei elvileg védhetők azzal, hogy a hátrányosabb helyzetű térségekből eleve kevesebb pályázat érkezett, vagy hogy a hátrányosabb helyzetű települések — a pontozás szempontjából — gyengébb pályázatokat nyújtottak be. Ez az érvelés országos Szinten — megfelelő információk hiányában — ugyan nem cáfolható, azonban ha az indokok helytállóak is lennének, azok semmiképp nem keletkeztetnek jogalapot olyan döntésekre, amelyek összhangja a program alapcéljaival legalábbis megkérdőjelezhetők. 63
