Oldal 59 [59]
OCR
A tanulmány első részében a közigazgatás, illetőleg a közigazgatásban dolgozó személyekkel kapcsolatos — az eredményesség szempontjából meghatározó fontosságú — tulajdonságok egyfajta összefüggéseinek bemutatására került sor. A fejlesztési programok alakulása szempontjából azonban nem hagyható figyelmen kívül egy még kevésbé vizsgált szegmens, mely a politikai közeget, az uralkodó politikai környezetet jelenti. Hazánkban a mindenkori politika meghatározó befolyást képes gyakorolni a közigazgatási rendszerek működésére, még akkor is, ha a közigazgatás politikai semlegességét szolgáló bizonyos demokratikus jogállami garanciák (átláthatóság egyenlő bánásmód követelménye, társadalmi egyeztetés, jogszabályok előzetes hatasvizsgalata stb.) ezt fékezni, vagy éppen kiküszöbölni hivatottak. A politikai szereplők esetén — ahol a közigazgatásban bizonyos mértékben jelen levő belső kontroll sem létezik — még inkább fontos kérdés, hogy rendelkeznek-e az olyan emberi tulajdonságokkal, amelyek a fejlesztési programok, az egyes fejlesztési célok megvalósulását szolgálják, egyenlő esélyek mellett. A Magyar Falu Program számos célt kíván támogatni," melyek közül az egyik — a nemzeti és helyi identitástudat erősítése önkormányzatok és nemzeti kulturális intézmények bevonásával — pályázati elbírálása már meg is történt. E pályázati cél azért is tekinthető különösen fontosnak, mert a többi célkitűzés (pl. orvosi rendelő, szolgálati lakás) messze nem érint olyan széles kört és nem tartalmaz olyan széles támogatási lehetőséget, mint a jelzett konstrukcióban támogatható tevékenységek. Ezek között lehetőség nyílik a mindenütt megtalálható, vagy kialakítható faluházak, közösségi terek felújítására, építésére, amely többnyire messze meghaladja a települések önerejét. A Magyar Falu Program céljait viszonylag széles társadalmi részvétel mellett, valós helyi igények alapján alakították ki. A célok helyessége nem tűnik vitathatónak, kérdés azonban, hogy a végrehajtás milyen mértékben képes a legátfogóbb célkitűzések (pl. népesség megőrzésének) megvalósulását szolgálni. Mielőtt a konkrét eredmények értékelésére sor kerülne, célszerű bemutatni azt a politikai-közigazgatási közeget, amelyen keresztül a fejlesztéspolitikai támogatások realizálódhatnak. A tanulmány készítésének időpontja ugyan 2019., azonban a jelen állapotok szempontjából is tanulságos előzmények jellemzésére egy 2007-ben készült tanulmány megállapításait indokolt idézni. A szerzők már ebben az időszakban úgy látták, hogy a minisztériumok közigazgatási vezetése jelentősen átpolitizálódott melynek okát abban vélték felfedezni, hogy a mindenkori kormányok a politikai és a közigazgatási vezetők között szükséges bizalmi viszonyt — az általános és a pártkultúra adott szintjén — csak személyes bizalmi viszonyként tudták értelmezni. Holott a minisztériumok politikai és közigazgatási vezetése közötti bizalmi viszonynak nem a személyes ismeretségre, hanem elsősorban arra kell épülnie, hogy mind a két vezetés a közjóért, az ezt szolgáló kormányprogram megvalósításán munkálkodik és képes azt sikeresen végrehajtani." , A közigazgatási vezetők személyes (politikai) bizalmon alapuló kiválasztása tehát nemcsak oda vezetett, hogy gyakran megfelelő közigazgatási gyakorlattal nem rendelkező személyek lettek a minisztériumok közigazgatási csúcsvezetői, hanem azzal is járt, hogy 59
