OCR
mögötteseit, ennélfogva azt is: a teendő kijelölésére nincs fixált útvonalterv és CSelekvési harmónia, a jövő gyermekkorában belátható perspektívák pedig csupán erőteljes visszafogottsággal redukálhatók arra a kijelentésre, miszerint csak , akkor haladhatunk előre, ha tudjuk, hol vagyunk most, és milyen irányba akarunk menni, továbbá hogy milyen nehézségekkel kell szamolnunk...”° Lehet — mint nyitó mondatomban jeleztem — Mellár korábbi írásai éppúgy, mint a Progress progressziós hatástanulmányai vagy kötetei reménykeltően sejtetik a jövot, de ezúttal mintha mégis csupán annyit üzenne aktuális könyvével: a totális regresszióhoz képest már a minimális progresszió gondolata is felelőtlen ígéretként hat, amivel óvatosan kell bánni. Magam is óvatosan bántam a kötettel, közben meg számos kiváló megfogalmazása dacára is hitelesnek tetszőt olvastam benne, nem pedig valamely gazdaságpolitikai jóslatot vagy retrospektív bűntudatot. Az olvasmány elért hatása tehát a fejlesztő remény, a progresszív képzet, a programos türelem, a belátó bölcselem serkentése. S végső soron ez is a progresszió eszköze, célja, mondandója lehet — ha már az ígéret földje mindegyre csak messzebbre kerül. 2019. 08. 26. 1. Mellár Tamas: Az ígéret földje még messzebbre került. (Cikkek és előadások a gazdaságpolitikáról). Konrad A denauer Alapítvány, Budapest, 1997. 2. Mellár Tamás: Elvesztegetett évek. Gazdasági helyzetkép és kilátások a Fidesz nyolcéves kormányzása után. Progress Alapítvány — Noran Libro Kiadó, Budapest, 2018. 3. Mellár: Elvesztegetett évek i.m. 4. Mellár: Elvesztegetett évek i.m. 93-97. 5. Mellár: Elvesztegetett évek i.m. 99. 53