Page 25 [25]
OCR
tás, mely a helyi szervek nagyobb önállóságát eredményezi. Az önállóság azonban nem jelent teljes szuverenitást, hiszen az állam részét képezi az önkormányzat is. , A decentralizáció szűkebb értelemben a hatalom tényleges megosztása a területi döntéshozókkal, akiknek nincsenek a központi szerveknek szervezetileg alárendelve." A dekoncentráció a hierarchián alapul, tehát a helyi-területi szervek alárendeltségét jelenti a központi hatalomnak. Ez egyben a szabad döntési jog korlátozását is mutatja, hiszen az ilyen alapokon szerveződő önkormányzat minden esetben a központi közigazgatási szerv felügyelete alatt működik. Hatalma pusztán közvetített hatalom, és hatásköre csak a megadott feladat ellátására terjed ki. Ezek után fontos megemlítenünk a szubszidiaritás elvét is, melynek tartalmi elemei már az ókorban is megjelentek, azonban a gyakorlatban a II. világháborút követően kezdték széles körben alkalmazni, majd vált az Európai Közösség alapelvévé. Az Európai Bizottság egykori francia elnöke, Jacgues Delors a következő két aspektust jelölte meg a szubszidiaritás alapjaiként: e . mindenki gyakorolhassa a feladatkörét azon a szinten, ahol erre ő a legalkalmasabb; s a központi hatóságok vállaljanak kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy minden eszközt megadjanak mindenkinek a lehetőségeik teljes kiaknázásához. A mai modern államokban a szubszidiaritás a hatalom korlátozásának és a beavatkozás felügyeletének az elve, melyet a maastrichti szerződés emelt be az alapszerződésbe (Európai Unió Alapszerződése, 5. cikk (1) bekezdés). Tekintettel arra, hogy ezek egységes elvek és modellek az önkormányzatiság fogalomkörét illetően, így a magyar önkormányzati rendszert is ezen modellek szerint alkotta meg a struktúrát szabályozó törvény. Ezek után térjünk vissza a legújabb magyar Önkormányzati törvényhez. A törvény a II. fejezet 13. cikk (1) bekezdésében részletesen leírja az önkormányzatok által ellátandó feladatok körét. Ebben 21 tevékenységet jelöl meg a településrendezéstől, a kulturális és a szociális feladatokon át a hulladékgazdálkodás és a vízműszolgáltatás ellátásáig. Az új Önkormányzati törvény részletesebben szabályozza az önkormányzatok által ellátandó feladatokat, beemelve új témákat, és állami felügyelet alá vonva eddigi önkormányzati feladatokat. A településfejlesztés, településrendezés mindkét törvényben benne van, azonban a település-üzemeltetés megjelenése új fogalom, igaz, az ellátandó feladatok közül néhány már a korábbi törvényben is megjelent. Az új törvény az alábbi feladatokat emeli be a település-üzemeltetés közé: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, valamint a gépjárművek parkolásának biztosítása. Vagyis konkretizálja azon feladatokat, melyeket az önkormányzat köteles ellátni. Korábban e feladatok nem kerültek külön kijelölésre. A részletes szabályozás oka véleményünk szerint a szabályozás hiányából eredő jogviták meg25
